A jura a mezozoikum idő középső időszaka, amelynek kezdetét mintegy 201,3 millió évre teszik és körülbelül 145,0 millió éve ért véget.
Úgy gondoljuk, hogy ezek a kövek Wisconsin déli részéből Wyoming észak-középső részébe egy dinoszaurusz hasában utaztak
– mondta Josh Malone, az austini Texasi Egyetem Jackson Geotudományi Egyetem végzős hallgatója, a tanulmány vezető kutatója a LiveScience online tudományos portálnak.
Michael D'Emic, a New York-i Adelphi Egyetem Biológiai Tanszékének docense, a tanulmány társkutatója hozzátette:
ez az új megállapítás kitűnő példa egy hosszabb (ha nem a ha nem a leghosszabb) dinoszauruszvándorlásra.
A Terra Nova tudományos szaklapban publikált tanulmány a maga nemében az első, amely az úgynevezett gyomorköveket, a gasztrolitként ismert kőzeteket vizsgálta, amelyek az állatok emésztőcsatornájában helyezkedtek el.
Ezeket a zúzóköveket lenyelve tudták a hosszú nyakú dinoszauruszok a gyomorban megőrölni a táplálékot.
Malone több száz rózsaszínű kvarcit gasztrolitot gyűjtött össze, amiket bevitt az Augustana Főiskolára, ahol a szakemberek összetörve kezdték azokat vizsgálni, hogy a cirkóniumkristályok kijussanak. Ezek ugyanis kitűnő „ujjlenyomatot" biztosítanak.
A geológusok megállapították, hogy a rózsaszínű kvarcit (akárcsak a Malone Wyomingban található mintái) Észak-Amerika egész területén előfordulnak, beleértve Idahót, Montanát, Új-Mexikót és Wisconsint. A kvarcitmintákon belül a cirkonok korának meghatározásával Malone és munkatársai pedig össze tudták illeszteni a köveket a kontinensen a talált rózsaszínű kvarcittal.
Miután meglettek a wyomingi gasztrolitok eredményei, statisztikai elemzést készítettünk róluk, és ezek megfeleltek a wisconsini úgynevezett „Baraboo Formation" kvarcitnak
– magyarázta a szakember. – Sőt, a gasztrolitok a textúra, az összetétel és a nehéz ásványi anyagok tekintetében is megkülönböztethetők voltak a többi kvarcittól.
Ekkor tette fel a kérdést: hogyan került az 1,8 milliárd éves wisconsini kvarcit a késő jura időszakban Wyomingba? A tanulmány arra jutott, hogy
a gasztrolitok keletről érkeztek, ám akkoriban nem voltak olyan folyók, amelyek a két területet összekötötték volna, és amelyek képesek lettek volna ekkora köveket szállítani.
Emiatt jutottak a tudósok arra a következtetésre, hogy a nagy távolság miatt bizonyára a dinoszauruszok vihették oda.
A gasztrolitok egy része ráadásul igencsak méretes volt, ami arra utal, hogy egy nagy állat nyelte le őket.
A tanulmány szerint mivel a gyomorkövek sokkal gyakoribbak a sauropodákban, ezért a kutatók azt feltételezik, hogy a kövek szállításáért ezek a hosszúnyakú dinoszauruszok lehettek a felelősek. Azt is hozzátették, hogy a patak folyosóként szolgálhatott az állatok vándorlásához.