Hogyan állapítják meg a vakcinák hatékonyságát? Mi a különbség oltási reakció és szövődmény között?

Hogyan állapítják meg az oltóanyagok hatékonyságát? Miért van szükség többlépcsős klinikai vizsgálatokra? Mi a különbség az oltási reakciók és oltási szövődmények között? A KliniKaland első évadának záróepizódjában ezekre a kérdésekre is választ ad a Semmelweis Egyetem animációs kisfilmje, amely minden fontos részletet elmagyaráz a klinikai teszteléstől a mellékhatásokon át a nyájimmunitásig - írja az egyetem közleménye.

A klinikai tesztelés fázisai

Amikor egy új vakcinát kifejlesztenek, és az az állatkísérletek során hatásosnak bizonyul, a biztonságunk érdekében többlépcsős klinikai vizsgálaton kell átesnie, hogy kizárják a lehetséges súlyos mellékhatásokat, és igazolják az oltóanyag hatékonyságát.

A vakcinajelöltek esetében a tesztelés, azaz a klinikai vizsgálat, mindig három szigorúan ellenőrzött fázisból áll, majd ezt követi a már jóváhagyott oltások utánkövetése.

Az első fázisba rendszerint csupán néhány önkéntest vonnak be, ekkor főként az oltóanyag biztonságosságát vizsgálják, illetve azt, hogy a beadott dózisok milyen hatékonyságúak.

A második fázis már több száz, korcsoportonként elválasztott önkéntest foglal magába. Itt a fő cél már az, hogy kiderüljön, a vakcinajelölt megvédi-e a kísérlet résztvevőit a kórokozótól. Rendszerint ekkor derül ki az is, összesen hány oltás szükséges a leendő oltóanyagból.

A harmadik fázisig már csak bizonyítottan hatásos vakcinák jutnak el, ám a pontos hatékonyságot, és az esetlegesen fellépő mellékhatásokat ebben a szakaszban állapítják meg. Ez a leghosszabb, legdrágább, és egyben legbonyolultabb fázis, melybe több ezer, olykor több tízezer eltérő egészségi állapotú, nemű és életkorú személyt vonnak be.

Egy vakcina kizárólag akkor kap engedélyt, ha a három fázis során a szakemberek mindent rendben találtak, és az összes lépést jól dokumentálták.

Ezt követően indulhat a tömeges gyártás. Az utánkövetéses vizsgálatok azonban az oltási kampány során is folytatódnak.

Forrás: Thinkstock

Mi számít mellékhatásnak?

Ide számítanak az oltási reakciók és szövődmények.

Oltási reakciók gyakran jelentkeznek a védőoltások beadása után, ám gyorsan múló, nem kóros tünetekről (láz, bőrpír, ...stb) beszélhetünk.

Az oltási szövődmények már komolyabb mellékhatásnak számítanak, ekkor az adott személy az átlagostól eltérően, negatívan reagál a beadott vakcina valamely összetevőjére. Fontos megemlíteni, hogy oltási szövődmények biztonságosnak minősített védőoltásoknál csak nagyon ritkán jelentkeznek.

Vírusfertőzés esetén sokkal nagyobb eséllyel alakulhatnak ki veszélyes szövődmények.

Forrás: Thinkstock

Nyájimmunitás

Ha elég embert oltanak be egy adott kórokozó ellen, amihez még azok védettsége is társul, akik már átestek a betegségen, akkor úgynevezett nyájimmunitás alakul ki. Ilyenkor a beoltottak és a kigyógyultak együttesen lelassítják, majd végül teljesen megakadályozzák a betegség további terjedését, védve azokat is, akik valamilyen okból nem kaphatnak védőoltást (pl. immungyenge betegek).

A nyájimmunitás a közösség kórokozóval szembeni teljes védettségét jelenti. Amennyiben az átoltottság elég nagy méretet ölt, lehetőségünk lesz teljesen legyőzni a járványt.

Éppen ezért létfontosságú, hogy minél több ember beoltassa magát!

A további részleteket a KliniKaland legújabb epizódja ismerteti.

A KliniKaland következő évada várhatóan ősszel érkezik.

Az animációs filmet a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatóságának filmes csapata készítette (animáció: Gál Bettina). A Védőoltások II. szakmai lektora dr. Falus András immunológus és dr. Horváth István klinikai szakgyógyszerész.