Amikor egy új vakcinát kifejlesztenek, és az az állatkísérletek során hatásosnak bizonyul, a biztonságunk érdekében többlépcsős klinikai vizsgálaton kell átesnie, hogy kizárják a lehetséges súlyos mellékhatásokat, és igazolják az oltóanyag hatékonyságát.
A vakcinajelöltek esetében a tesztelés, azaz a klinikai vizsgálat, mindig három szigorúan ellenőrzött fázisból áll, majd ezt követi a már jóváhagyott oltások utánkövetése.
Az első fázisba rendszerint csupán néhány önkéntest vonnak be, ekkor főként az oltóanyag biztonságosságát vizsgálják, illetve azt, hogy a beadott dózisok milyen hatékonyságúak.
A második fázis már több száz, korcsoportonként elválasztott önkéntest foglal magába. Itt a fő cél már az, hogy kiderüljön, a vakcinajelölt megvédi-e a kísérlet résztvevőit a kórokozótól. Rendszerint ekkor derül ki az is, összesen hány oltás szükséges a leendő oltóanyagból.
A harmadik fázisig már csak bizonyítottan hatásos vakcinák jutnak el, ám a pontos hatékonyságot, és az esetlegesen fellépő mellékhatásokat ebben a szakaszban állapítják meg. Ez a leghosszabb, legdrágább, és egyben legbonyolultabb fázis, melybe több ezer, olykor több tízezer eltérő egészségi állapotú, nemű és életkorú személyt vonnak be.
Egy vakcina kizárólag akkor kap engedélyt, ha a három fázis során a szakemberek mindent rendben találtak, és az összes lépést jól dokumentálták.
Ezt követően indulhat a tömeges gyártás. Az utánkövetéses vizsgálatok azonban az oltási kampány során is folytatódnak.
Ide számítanak az oltási reakciók és szövődmények.
Oltási reakciók gyakran jelentkeznek a védőoltások beadása után, ám gyorsan múló, nem kóros tünetekről (láz, bőrpír, ...stb) beszélhetünk.
Az oltási szövődmények már komolyabb mellékhatásnak számítanak, ekkor az adott személy az átlagostól eltérően, negatívan reagál a beadott vakcina valamely összetevőjére. Fontos megemlíteni, hogy oltási szövődmények biztonságosnak minősített védőoltásoknál csak nagyon ritkán jelentkeznek.
Vírusfertőzés esetén sokkal nagyobb eséllyel alakulhatnak ki veszélyes szövődmények.
Ha elég embert oltanak be egy adott kórokozó ellen, amihez még azok védettsége is társul, akik már átestek a betegségen, akkor úgynevezett nyájimmunitás alakul ki. Ilyenkor a beoltottak és a kigyógyultak együttesen lelassítják, majd végül teljesen megakadályozzák a betegség további terjedését, védve azokat is, akik valamilyen okból nem kaphatnak védőoltást (pl. immungyenge betegek).
A nyájimmunitás a közösség kórokozóval szembeni teljes védettségét jelenti. Amennyiben az átoltottság elég nagy méretet ölt, lehetőségünk lesz teljesen legyőzni a járványt.
Éppen ezért létfontosságú, hogy minél több ember beoltassa magát!
A további részleteket a KliniKaland legújabb epizódja ismerteti.
A KliniKaland következő évada várhatóan ősszel érkezik.
Az animációs filmet a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatóságának filmes csapata készítette (animáció: Gál Bettina). A Védőoltások II. szakmai lektora dr. Falus András immunológus és dr. Horváth István klinikai szakgyógyszerész.