Guan Dabo a pekingi Tsinghua Egyetem professzora és kollégáinak analízise azt sugallja, hogy a bitcoin karbonlábnyoma Kínában 2024-ra éri el tetőpontját, körülbelül 130 millió metrikus tonna szént felszabadítva.
Ez túllépi Olaszország és a Cseh Köztársaság éves szénkibocsátását.
Kínában 2024-re a bitcoin bányászathoz már 297 terawatt óra energiára lesz szükség, és ez az ország energiatermeléséből származó szén-dioxid emisszió megközelítőleg 5.4%-áért felelős.
Az úgynevezett bitcoin bányászat során a számítógépek versenyeznek, hogy matematikai rejtvényeket oldjanak meg amiért a „bányászok" ezért pénzt kapnak. Aki elsőként dolgoz ki egy ellenőrzött tranzakciót, azé a pénz. A megoldásért járó bitcoinok számának felezési ideje egy év, a feladványok pedig egyre nehezebbek és több számítást kell elvégezni megoldásukhoz,
ami miatt a hardverkapacitás és az ehhez szükséges elektromos energia felhasználás is növekszik.
A kutatók előrejelzése szerint a bitcoin bányászat elektromos energia felhasználásához kapcsolódó emisszió 2024-re tetőzik Kínában. Az előrejelzés azon a számításon alapul, hogy mikor lesz a bitcoin bányászat kiadása nagyobb, mint az érte járó pénz.
A kutatók a modellezéshez pénzügyi projekciókat és karbon-emisszió analízist használtak, számításba véve az emisszió lábnyomot valamint a lokációs faktort is, vagyis, hogy a „bányászok" hol tevékenykednek, Sanghajban, Pekingben, vagy más nagyvárosban-e?
Ez határozza meg ugyanis, hogy milyen típusú elektromos áramot használnak.
A kínai bitcoin bányászat mintegy 40%-a szénerőművekből származó elektromos energiát használ.
A „bányászok" főleg Pekingben vagy Észak-Kína más nagyvárosaiban a szénerőművek által termelt elektromosságot használják, míg a déli tartományokban, különösen Guizhou, Yuann és Sichuan nagy részén a hidroelektromosságot használják fel . Mivel Kína kötelezettséget vállalt, hogy 2060-ra nettó szénkibocsátása zéró lesz, szabályozások szükségesek, hogy csökkentsék a bitcoin bányászatból és a jövőben létrejövő más szektorokból származó karbon-emissziót, nyilatkozta Guan dabo, a kutatás vezetője.
(Forrás: New Scientist)