Jonathan Kagan, a Bostoni Gyerekkórház immunológusa már régóta szerette volna tesztelni az elméletet, ezért olyan baktériumot keresett, amivel egyáltalán nem találkozott még az emlősök szervezete. A szakértő a csendes-óceáni Phoenix-szigetek közelében, az óceán mélyén talált rá erre a mikroorganizmusra.
Ez az óceán legmélyebb, legősibb, legelzártabb, legvédettebb része, ebben a tartományban egyetlen emlős sem fordul elő. Még bálnák sem."
– mondta a tanulmány társszerzője, a Bostoni Egyetem tengerbiológusa, Randi Rotjan.
A kutatók távirányítással vezérelt tengeralattjáróval az óceán talajáról, vízéből, szivacsokról és tengeri csillagokról gyűjtöttek mintákat, amikből összesen 117 különböző baktériumfajt sikerült kitenyészteni. Ezekből kiválasztottak ötven baktériumfajt, amiket egér és emberi immunsejteknek mutattak be.
Legnagyobb meglepetésre az óceáni mikrobák 80 százalékát az immunsejtek képtelenek voltak észlelni, vagyis
a különös baktériumok teljesen láthatatlanok az immunrendszer számára.
A trükkös baktériumok többsége a Moritella nemzetségbe tartozik.
Kagan szerint az eredmények azt támasztják alá, hogy ha az immunrendszer teljesen idegen ökoszisztémába kerül, akkor olyan baktériumokkal találkozhat, amiket egyszerűen nem vesz észre.
A vizsgálat szerint az immunsejtek képtelenek voltak azonosítani az óceáni baktériumok lipopoliszacharidját, így tudtak a mikroorganizmusok láthatatlanok maradni.
Normál körülmények között az emlősök immunrendszere a baktériumok sejtfalának egy specifikus része, a lipopoliszacharid (LPS) alapján azonosítja a Gram-negatív mikrobákat.
A kutatók szerint az óceán mélyén élő baktériumok esetében az LPS molekulák lipidláncai hosszabbak, ez viszont még nem magyarázza teljes mértékben a „láthatatlanságot".
Az ijesztő képesség ellenére a kutatók szerint a különleges mikroorganizmusok képtelenek lennének kirobbantani egy veszélyes járványt, nekik ugyanis annyira idegen az emberi test, hogy az immunrendszer beavatkozása nélkül, maguktól is perceken belül elpusztulnak.