Csökkenti az Egyenlítő környéki tengeri biodiverzitást a klímaváltozás

A korallzátonyok a világtenger legszínesebb és legérzékenyebb ökoszisztémái

Csökkenti az Egyenlítő környéki tengeri biodiverzitást a klímaváltozás az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány szerint.

A nyílt vízben élő fajok száma világszerte a felére csökkent az 1970-es évektől 2010-ig tartó időszakban, ezalatt a vizek felszíni hőmérséklete a trópusokon csaknem 0,2 Celsius-fokkal emelkedett.

"A klímaváltozás már most hatással van a tengeri faji sokszínűség eloszlására". Az északi féltekén, ahol a vizek gyorsabban melegszenek, jóval drámaibbak a változások - mondta a tanulmány társszerzője, Chhaya Chaudhary, a frankfurti Goethe Egyetem tudósa.

Míg számos tényező, például a túlhalászat hatással van a trópusi fajokra, a tanulmány szoros összefüggést talált a fajok számának csökkenése és az emelkedő hőmérsékletek között is.

Korallzátony Forrás: Maoz Fine

A halfajok száma vagy változatlan maradt, vagy csökkent 20 Celsius-fokon vagy afölött.

Korábbi vizsgálatok arra jutottak, hogy az óceánok melegedése miatt egyes fajok hűvösebb vizek felé vándorolnak. Az új kutatás ezt a hatást szélesebb körben vizsgálta: 48 661 tengeri faj, köztük halak, puhatestűek, madarak és korallok adatait vizsgálták 1955-től kezdődően.

A tengerfenékhez rögzítetten élő fajok populációi stabilak maradtak a trópusokon az 1970-es évek és 2010 között, egyesek a trópusokon túl is. A fajok, melyek képesek a vándorlásra, vándoroltak - mutattak rá a kutatók.

"Geológiai léptékben ez egy szempillantás alatt történt. Meglehetősen riasztó látni, hogy mennyi változás zajlik ilyen gyorsan" - vélte Sebastian Ferse, a brémai Leibniz Trópusi Tengeri Kutatóközpont munkatársa.

A rögzítetten élő fajok számára a vándorlás nem opció. A korallzátonyok ökoszisztémái számára pusztító a hatása annak, hogy a halak és más úszó állatok mérsékeltebb vizek felé vonulnak el. Mindez kihatással van a halászatra és a turizmusra is.

Hatalmas változást hoz ez a világ legsebezhetőbb emberi közösségei számára is - vélte Stuart Pimm, a Duke Egyetem természetvédelmi szakértője, aki nem vett részt a kutatásban.