A szőrszál a szőrtüszőből nő ki, hajszálerek táplálják. A szőrtüszőben található a szőr gyökere, a testfelszínen látható része az úgynevezett nyél. A szőrtüszők váltogatják a „növekedés" és a „pihenés" szakaszait, ahol a tüsző először aktívan új szőrt termel, majd „elszunnyad".
A Nature tudományos szaklapban újonnan megjelent tanulmány az egerek kortikoszteron szintjét vizsgálta, amely bizonyos megközelítésben analógiába hozható az emberek kortizol szintjével. Azt találták, hogy
ha túlságosan sok stresszhormon termelődik, akkor ez a szokásosnál hosszabb ideig hagyja nyugalmi állapotban a tüszőket;
ez viszont megakadályozza, hogy a szőrtüszők belépjenek a növekedési szakaszba, amelynek során a tüszőben lévő őssejtek új szőrt termelnének.
A kortikoszteron megállítja a haj és a szőr növekedését azáltal, hogy az egyes tüszők alja alatt ülő sejteken lévő receptorokhoz csatlakozik, és vegyi anyagokat szabadít fel a hajciklus szabályozására
– mondta Ya-Chieh Hsu, a Harvard Egyetem őssejt- és regeneratív biológiai docense a LiveScience online tudományos portálnak. – Blokkolja a GAS6 nevű fehérje termelődését, ami nélkül a szőrtüsző őssejtjei nem aktiválódhatnak a haj növekedésének megkezdéséhez.
A szakemberek szerint ez a láncreakció játszódhat le egy kissé eltérő módon az emberi szőrtüszőkben, de a mechanizmus nagyon hasonló.
Az embereknél a nyugalmi fázisban lévő szőrszálak könnyebben leválhatnak, mint a növekedési fázisban lévők, ami megmagyarázhatja, hogy a stressz hogyan vezet hajhulláshoz
– jegyezte meg Hsu. – Ha az egereknél meghatározott mechanizmus az emberekre is vonatkoztatható, akkor azzal olyan kezeléseket is ki tudunk majd dolgozni, amelyek megakadályozzák a stressz okozta hajhullást.
Ám mielőtt a tudósok megkezdenék ezeket, még meg kell határozniuk az egérmodell és az ember közötti különbségeket, ezért folytatják a kutatást.