Kína óriásgátat tervez a Brahmaputra folyón a Himalájában

A szerkezet át fogja fogni a Brahmaputra folyót mielőtt a víziút elhagyja a Himaláját és Indiába folyik közrefogván a világ leghosszabb és legmélyebb kanyonját.

Kína óriásgátat akar építeni Tibetben, az erőmű háromszor annyi elektromos áramot termelne, mint a világ legnagyobb erőműve, a szintén kínai Három-szurdok gát, ami aggodalmat vált ki környezetvédők körében és a szomszédos Indiában.

A Brahmaputra folyóra tervezett megagát a 2937 méter hosszú dél-ázsiai folyó himalájai, felső szakaszán épülne meg, közvetlenül az előtt, hogy az belépne India területére egy több mint 1500 mély kanyonon áthaladva.
Az erőmű a tervek szerint képes lenne évi 300 milliárd kilowatt energia előállítására. Építését a márciusban bemutatott 14. kínai ötéves tervben fogalmazták meg.
A Brahmaputrán, amelyet kínai szakaszán, Tibetben Cangpónak hívnak, már létezik feljebb két erőmű, és hat másikat is építenek, illetve terveznek építeni a térségben. A tibeti önkormányzat októberben stratégai megállapodást kötött a PowerChina erőműépítésre szakosodott állami céggel.
Jan Csi-jong, a cég vezetője a térséget a világ leggazdagabb vízienergiaforrásának tartja és közölte, hogy az erőmű erejét a folyónak a szurdoknál lévő hatalmas esése fogja biztosítani.

A szerkezet át fogja fogni a Brahmaputra folyót mielőtt a víziút elhagyja a Himaláját és Indiába folyik közrefogván a világ leghosszabb és legmélyebb kanyonját. Forrás: https://phys.org/news/2021-04-china-himalayan-super-stoke-india.html

Pekingben környezetbarát alternatívaként tekintenek az erőműre a fosszilis energiahordozókkal szemben, de környezetvédők ugyanolyan erőteljesen ellenzik, mint az 1994-2012 között épített Három-szurdok-gátat, amely miatt 1,4 millió embert telepítettek ki otthonából.
"Sok okból rossz elképzelés egy szupererőmű építése" - vélte Brian Eyler, a Stimson Központ amerikai agytröszt energia-, víz- és fenntarthatósági programjának igazgatója.
A térség közismert szeizmológiai aktivitásáról és páratlanul sokszínű állat- és növényvilágáról - tette hozzá.
A megaerőmű építésének vannak ökológiai és politikai kockázatai is - mondta Tempa Gyaltsen Zamlha, a Tibeti Politikai Intézet környezetvédelmi szakembere.

"Nagyon gazdag a kulturális örökség abban a térségben és mindenféle erőműépítés ökológiai pusztítást fog végezni,

a térség egy része víz alá kerülne. Sok helyi lakost ősi otthona elhagyására köteleznének" - mondta az AFP francia hírügynökségnek.
A projekt a kínai han építőipari munkások migrációját is bátorítaná, akik azután állandó jelleggel letelepednének a térségben - tette hozzá.

(Forrás: MTI)