A „kincs" több mint 150 tárgyat tartalmaz, köztük szándékosan meghajlított fegyvereket, például negyven lándzsa- és lándzsahegy csúcsát, kardot és pajzsbetétek töredékeit; valamint más eszközöket: övcsatokat; ló szerszámokat; három ezüst érmét; bronz ékszereket; és egy fibulát, vagyis az alsó lábszár csontját.
Ez a fegyverarzenál a legnagyobb, amit eddig Észak-Rajna-Vesztfália területén találtunk
– mondta Michael Baales, az LWL régésze a LiveScience online tudományos portálnak. – Összeköttetést jelent hetSauerland tartomány régiója és az európai vaskori komplex folyamatok között.
Hozzátette: a sérült, szándékosan elhajlított fegyverek rávilágítottak arra, hogy a vaskori harcosok hogyan tekintettek a vesztes félre.
A kutatók már több évtizede tudtak a vaskori lelőhelyről: az ötvenes években egy építkezés során véletlenül két kardot, két lándzsahegyet és két lándzsafejet fedeztek fel itt.
A kardok hajlítottak voltak, a hegyüket céltudatosan deformálták
– jegyezte meg Manuel Zeiler, az LWL régésze.
A régészek azonban csak később, 2013-ban végeztek alaposabb feltárást a helyen, hogy megkeressék az esetleges összefüggéseket. 2018 és 2020 között Matthias Dickhaus helytörténeti kutató további fémtárgyak után kutatott a helyszínen; végül közel száz tárgyat, köztük a harcosok számára elengedhetetlen lószerszámokat talált.
A lelőhely 658 méter magas és a Wilzenberg-hegyen található.
A helyszínt a szakemberek szerint Krisztus előtt 300-tól rendszeresen látogatták. A tudósok úgy gondolják, hogy bár távol fekszik a kontinentális Európa más részein található kelta kultúra központjaitól, építészete és a meghajlított tárgyak „összehasonlíthatók a kelta kultúrával".
Ez nem meglepő, hiszen a korabeli harcosok a legyőzött ellenség fegyvereit gyakran hajlították meg. A szakemberek úgy gondolják, hogy ez volt a diadal megünneplésének utolsó lépése.