Új elemzési módszerrel a Bázeli és a Montpellier Egyetem kutatói most megerősítették azt a hipotézist, miszerint az Alpok környéki cölöplakásokban élő őskori földművesek már időszámításunk előtt 5500-tól kezdve elkezdték művelni és használni a kerti mákot. Ezzel pedig hozzájárultak a háziasításához, jelentette a csapat a Scientific Reports tudományos folyóiratban publikált tanulmányában.
Eddig lehetetlennek bizonyult pontosan meghatározni, hogy mikor és hol háziasíthatták a kerti mákot
– magyarázta Dr. Ferran Antolín, a Bázeli Egyetem és a berlini Német Régészeti Intézet kutatója, a vizsgálat vezetője a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Eddig nem voltak módszereink a mák régészeti leleteinek azonosítására sem háziasítottként, sem vad alfajként.
Ez azonban megváltozott az Ana Jesus régész doktori munkája részeként kifejlesztett módszernek köszönhetően.
Mindez magában foglalja a sejtek számának, valamint a mag méretének és alakjának mérését kontúranalízissel, a hazai és a vad változatok közötti finom különbségek rögzítése érdekében.
A kutatók összesen kilenc olyan mákfaj 270 magjával (fajonként 30 mag) próbálták ki a módszert, amelyek a Bázeli Egyetem és a párizsi Nemzeti Természettudományi Múzeum (MNHN) vetőmaggyűjteményéből származnak. Ezek a tesztek azt mutatták, hogy
a magok minősítése az esetek 87 százalékában megfelel a kerti mák vad vagy házias változatának.
Ezután a csapat a zürichi operaház mélygarázsában, egy ötezer éves cölöplakás feltárása során talált magok régészeti leleteire is alkalmazta ezt a módszert. A mákmagok elemzése azt mutatta, hogy körülbelül fele vad, míg a másik fele háziasított.
Ennek két lehetséges magyarázata van: a gazdák összekeverhették ezt a két változatot, vagy a termesztés miatti szelekciós nyomás vezetett oda, hogy a kerti mák fokozatosan az a változat lett, amelyet ma a háziasított formájában ismerünk
– mutatott rá az eredményekre Ana Jesus.
Ez utóbbi magyarázat azt jelentené, hogy a kerti máknak még a „vad típusú" magja volt, amikor Közép-Európába került, és hogy
a földművesek akarva-akaratlanul hozzájárultak a magméret és -alak változásához, vagyis a háziasítási folyamathoz.
A szakemberek most szeretnék alkalmazni ezt a módszert a kellően jól megőrzött mák régészeti leleteire. A nemzetközi csapat célja a kerti mák teljes háziasítási folyamatának rekonstrukciója. Ez ugyanis lehetővé teheti a növények háziasításával kapcsolatos általános következtetések levonását, valamint a növénytermesztés szerepének azonosítását a növény őshonos területétől eltérő éghajlati régiókban.