Az egyetem tájékoztatása szerint a 1,9 milliméteres, viszonylag flexibilis optika a hozzá tartozó kezelőegységgel kisebb, mint egy számítógépes egér, így könnyedén elfér az orvos markában. A hivatalos nevén nanoszkóphoz, avagy tűartroszkóphoz tartozik egy konzol is, ami olyan, akár egy laptop, ezen vetítődik ki az ízületen, illetve az ínhüvelyen belüli világ.
Az optikai egység csak egyszer használatos, a konzol része pedig könnyen hordozható, megnyitva a lehetőséget a rendelői vizsgálatok irányába
– árulta el az interjúban dr. Patczai Balázs ortopéd és traumatológus szakorvos. – Technológiai fejlesztésének az volt a filozófiája, hogy minél kisebb ártalom mellett a legnagyobb információmennyiséget kaphassuk az ízületi sérülésekről, illetve elváltozásokról.
Hozzátette: egy tűszúrásnyi bemeneti pontból bevihető az optika, ezáltal könnyen vizsgálható az ízület és az ízületi funkció mozgás közben, akár helyi érzéstelenítésben is.
A szakorvos hangsúlyzta, hogy a
rendszer részét képezi egy, az optikához hasonlóan vékony eszközpark, amelynek segítségével a kisebb sérüléseket, elváltozásokat el is tudják látni;
mozgatni például a meniscust (gyűrűporcok) a térdízületben, értékelni a keresztszalag-stabilitást és a sérült porcdarabokat, az ízületi belhártya-kettőzeteket, az összenövéseket, továbbá a kisebb cisztákat is képesek kezelni. Nincs szükség még egy műtétre, mert a definitív ellátás ily módon megoldható.
A beavatkozás nem jár nagyobb ártalommal, mint egy ízületi injekció
– magyarázta a szakember. – Az új technológiánál a behatolás nem igényel egy szikeszúrásnyi metszést sem, mert a hegyes trokár az, ami megnyitja az utat az ízület felé.
Ahogy arra az egyetem is rámutatott, egyelőre alig pár helyen, az Egyesült Államokban is csak 2019 végén jelent meg ez a technológia. A 2020-as év pandémiás hányattatásai miatt nem tudott látványos sikereket elérni, ezért limitált a világon azoknak a száma, akik hozzájutottak. Magyarországon, illetve a közép- és távoli régiónkat tekintve először Pécsett végeztek ilyen beavatkozást.