Ázsiai vadkutyák születtek a fővárosi állatkertben
![ázsiai vadkutya kölyök Fővárosi Állat és Növénykert](https://cdn.origo.hu/2023/12/cdF_PmE54pvyF5LO2n0YBa8aPGVjxEkfUwR0NRdiobE/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzIxY2FjYzQ4ZGM0YjRhNDFiMWQ3YTA3MjQwNGM3YzNh.webp)
A tíz kölyök még március 23-án jött a világra, ám az első hetekben nem lehetett sokat látni belőlük, mivel ezt az időszakot a kicsik rendszerint a kifutón belüli rejtekhelyen töltik - idézik fel a közleményben. A kölykök most már csaknem kéthónaposak, így
már a látogatók is jól láthatják őket.
Naphosszat játszanak és hancúroznak a kifutóban. A nemük is kiderült: a tíz jövevényből hat nőstény, négy pedig hím - közölte az intézmény.
Az ázsiai vadkutyákat (Cuon alpinus) vörös farkas, vörös kutya, illetve dhole, azaz magyarosan dól néven is emlegetik. A faj Kipling híres novellagyűjteménye, A dzsungel könyve nyomán vált világszerte ismertté, és ennek köszönhetően terjedt el számos nyelvben a dhole elnevezés is, amely eredetileg az India déli részén beszélt kannada nyelv szókészletéből ered.
Az ázsiai vadkutya veszélyeztetett fajnak számít, így állatkerti szaporításukat Európában külön tenyészprogram hangolja össze. A Budapesti Állatkertben 2008-ban kezdtek foglalkozni a tartásukkal, az első kölykök 2009-ben születtek. Azóta - a mostani tíz kölyköt is beleszámítva - már hatvannál is több utód jött a világra Budapesten.
Az itt született állatok felcseperedve a világ számos állatkertjébe eljutottak,
a franciaországi Thoirytól kezdve az oroszországi Novoszibirszkig, vagy a minnesotai Apple Valley-ig. A jelenlegi budapesti vadkutyafalka - az idei kölykökkel együtt - összesen 25 egyedből áll - írják a közleményben.