Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A hangulat negatív irányú eltolódását lehangoltságnak, depressziónak nevezzük. A hangulat pozitív irányú eltolódása a felhangoltság, azaz mánia vagy a hipománia.
Szomorúság, ingerlékenység, az érdeklõdés csökkenése olyan dolgok iránt, amelyek korábban fontosak voltak. Gyermeke kedvetlenné, veszekedõssé válhat, abbahagyja korábbi kedvenc tevékenységeit vagy mellõzi a barátait.
Ezek mellé több más probléma is társulhat:
Alvászavar (túl kevés vagy túl sok alvás), étvágyzavar (akár fogyás, vagy hízás is lehet), meglassultság vagy nyugtalanság, koncentrációs problémák, fáradtság, döntésképtelenség, aggodalmaskodás, szorongás, bûntudat olyan dolgok miatt, melyekrõl nem tehet. Elõfordulhatnak halállal kapcsolatos gondolatok, kisebb gyerekeknél a játék vagy a rajz témájában, nagyobbaknál a gondolatok vagy cselekedetek szintjén. A depresszió során ezek a gondolatok akár öngyilkossági kísérletet is okozhatnak, ezért az ilyen jelzéseket nagyon komolyan kell venni.
Minél hamarabb szakemberhez kell fordulni, aki felméri a gyermek/serdülõ pszichés problémáját, erõsségeit és gyengeségeit és megfelelõ terápiát javasol.
A depresszió a serdülõk 4-6%-át érinti, ami azt jelenti, hogy minden 15-20. fiatal érintett lehet. Egy átlagos felsõ tagozatos vagy középiskolai osztályban tehát 1-2 gyermek veszélyeztetett, vagy akár már küzd is a depresszióval. Gyermekkorban a betegség ritkábban fordul elõ, óvodáskorban gyakorisága 0,9% (100 gyerekbõl 1 érintett), kisiskoláskorban 2,5%, azaz minden 40. gyermek lesz depressziós.
A hangulat pozitív irányú eltolódása a felhangoltság, azaz mánia vagy a hipománia.
Gyermeke úgy érezheti, különleges képességei vannak, bármit meg tud tenni, szebb, okosabb, ügyesebb, mint a többiek. Az is lehetséges, hogy veszekedõs, vitatkozós lesz. Nagyon beszédessé válik, gondolatok cikáznak a fejében, nagyon nyitott lesz, idegenekkel is könnyedén barátkozik. A viselkedése egyértelmû változást mutat a korábbihoz képest, de ezt nem látja be.
A mánia és hipománia jóval ritkább a depressziónál, serdülõkorban átlagosan 1000 fiatalból 6-ot érint, gyermekkorban még ritkábban fordul elõ.
A hangulatzavarok hátterében állhatnak genetikai tényezõk. Az öröklõdés szerepe a rokonok közti magasabb elõfordulási arányban mutatkozik meg. Okai lehetnek testi betegségek, megterhelõ életesemények, pszichés stressz. A tartós alváshiány, a testmozgás hiánya, az iskolai vagy más közösségben elszenvedett zaklatás szintén elõsegítheti a depresszió kialakulását. Mindezeknek a veszélyeztetõ tényezõknek a kiküszöbölése megelõzheti a hangulatzavarokat. A függõségek kialakulása szintén növelheti a depresszió esélyét. A közösségi média vagy más online tartalmak túlzott, esetleg kontrollvesztett használata szintén elõhívhatja. A pajzsmirigy hormonok szintjének eltérése, szteroid-hormon származékok (pl. testépítõk esetében), alkohol, kábítószer használata, gyógyszerek ellenõrizetlen fogyasztása szintén hangulati elváltozáshoz vezethet. Bizonyos életesemények (például szeretett személy elvesztése, bántalmazás) depresszióhoz vezethetnek. Veszélyeztetettek lehetnek azok a fiatalok, akiknek valamelyik szülõje depressziós, vagy akik már voltak depressziósak. Az õ esetükben a megkülönböztetett figyelem, tanácsadás igénybe vétele indokolt.
Amennyiben gyermeke viselkedése megváltozik, iskolai teljesítménye romlik, barátait, hobbijait elhanyagolja, gondoljon a hangulatzavar lehetõségére. Beszélgessen gyermekével arról, hogyan sikerülnek a dolgai, milyen érzései, problémái vannak. Vigye el a háziorvoshoz, gyermekpszichiáterhez vagy pszichológushoz.
Sok fiatal, vagy szülei számára a pedagógiai szakszolgálatok keretében mûködõ nevelési tanácsadás pszichológusa is segítséget nyújthat, fõleg ha a gyermekpszichiátria távol van, vagy nagyon hosszú a várakozási idõ.
Ilyen esetben gondoskodjon arról, hogy gyermeke biztonságos környezetben legyen, távolítson el minden olyan eszközt, amely alkalmas arra, hogy kárt tegyen önmagában. Az öngyilkossági gondolatot mindig vegye komolyan!
A depresszió terápiája elsõsorban pszichoterápia, azaz beszélgetésen alapuló segítségnyújtás, melyet szükség esetén gyógyszeres kezelés egészít ki. A mánia kezelésében a gyógyszeres kezelés az elsõdleges, ezt egészíti ki a pszichoterápia.
Kövesse a kezelõorvossal megbeszélt utasításokat, ezzel tud segíteni gyermekének. Támogassa gyermekét, hogy a terápiát végig tudja csinálni. Az idõszakosan elõforduló nehéz helyzetekre a kezelõorvos felkészíti a családot, bátran kérjen részletes tanácsot a kezelõhelyen. A kezelés abbahagyása a betegség kiújulásához vezethet. A tünetek csökkenéséhez néhány hét folyamatos terápia szükséges, ezért az elsõ 2–4 héten még lehet, hogy nem észlel változást gyermeke viselkedésében. A kezelést fél-1 évig szükséges folytatni, egyes esetekben ennél is tovább.
– Lelki Elsõsegély Telefonszolgálat(LESZ) éjjel-nappal ingyen hívható segélyszáma: 116-123 – Kék Vonal gyermek-és ifjúsági telefonszolgálat a nap 24 órájában ingyen hívható segélyszáma: 116-111
– On-line, e-mail alapú, ingyenesen igénybe vehetõ, név nélküli tanácsadás elérhetõ a https://olet.aeek.hu címen. Segítséget lehet kérni 18 év alatti fiatalok lelki problémáival kapcsolatban, például: életvezetési, tanulási, viselkedési, függõségi, vagy egyéb gondok esetén. A tanácsadók 3 napon belül válaszolnak az üzenetekre. Szülõk, tanárok, segítõk leveleit is várják.
(Forrás: Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet)
