Bár a legelterjedtebb tudományos állásfoglalás célként a napi 10 ezer lépés megtételét határozta meg, mégsem biztos, hogy teljesen tisztában vagyunk azzal, hogy miért lesz a minél több lépés jobb a testünk számára. A magasabb napi lépésszám ráadásul lineáris összefüggést mutat a hosszabb élettel. Ez azt jelenti, hogy
az egészségmegőrzés és a hosszú élettartam növelése összefügg azzal, hogy valójában hány lépést teszünk.
Tehát a számok nagyon is számítanak, de még mindig sok mindent nem tudunk a napi lépések és a hosszú élettartam közötti kapcsolatról. Például, hogy mi a helyzet a napi lépések összetételével: számít-e az, hogy mikor és hogyan tesszük meg őket a nap folyamán?
Az ezt a területet vizsgáló régebbi kutatásokat a résztvevők saját bevalláson alapuló adatai korlátozták, ám az aktivitáskövető alkalmazások korában a tudósok ma már jóval részletesebb összefüggéseket tárhatnak fel arról, hogy a napi lépések hogyan járulnak hozzá a hosszú élettartamhoz.
Az elmúlt évtizedekben elért technológiai fejlődés lehetővé tette a kutatók számára, hogy rövidebb aktivitási hullámokat is mérjenek
– mondta Christopher Moore, az Észak-Karolinai Egyetem járványkutatója a ScienceAlert online tudományos portálnak. – A hordható eszközök segítségével jelezhetjük, hogy bármilyen típusú mozgás jobb, mint a mozgásszegény életmód.
Egy új tanulmányban Moore és munkatársai elemezték az 1990-ben kezdődött országos vizsgálat, a kardiovaszkuláris betegségeket és a rákos megbetegedéseket vizsgáló Women Health Study adatait, amelyben majdnem 40 ezer amerikai nő egészségügyi állapotát tudták követni.
A kutatók 16 732 nő hosszú élettartamát vizsgálták, akik egyfajta lépésszámlálót viseltek 2011 és 2015 között, amely segítségével a szakemberek négy-hét napig tudták figyelni a naponta megtett lépéseiket és az ehhez kapcsolódó szokásaikat.
A vizsgálati eredmények egyértelműen jelezték, hogy akik többet sétáltak, általában tovább éltek. Többek között azok, akik átlagosan napi 4400 lépést tettek meg, lényegesen egészségesebbek voltak, mint a csoport legkevésbé aktív tagjai, akik átlagosan napi 2700 lépéssel zártak egy-egy napot.
Az új kutatás tehát jobban rávilágít arra, hogy a gyalogos tevékenység milyen fajta védőhatással járhat.
A vizsgálat során Moore és csapata a napi lépéseket két különböző kategóriába sorolta: a nap folyamán szórványosan, rövid megszakításokkal megtett lépések (például lépcsőn való feljutás, autóhoz sétálás vagy ház körüli munka), szemben a hosszabb, megszakítás nélküli ütemekkel (például 10 perc vagy annál hosszabb tevékenység, mondjuk tervezett testmozgás, sétálni vagy edzőterem).
Rámutattak, hogy bár a testmozgás nem mindig tudatosan tervezett, mégis úgy tűnik, hogy hozzá tud járulni az általános egészséghez és a hosszú élettartamhoz.
A tudósok azt találták, hogy azok a nők éltek a leghosszabb ideig, akik több lépést rövid időközönként tettek meg.
Kiemelték azonban, hogy az American Heart Association 2021-es epidemiológiai, megelőzési, életmódbeli és kardiometabolikus egészségügyi konferenciáján most bemutatott eredmények kapcsán még nem végeztek szakértői felülvizsgálatot, ezért a következtetéseket egyelőre előzetesként kell kezelni.