Ha az utóbbi időben elhúzódó vagy visszatérő köhécseléstől szenved, száraz köhögés kínozza, aminek nem találja az okát, mindenképp indokolt orvoshoz fordulnia. A tünetek hátterében több betegség is állhat, de az asztma valószínűségét növeli, ha a köhögőrohamok elsősorban az éjszaka folyamán, a hajnali órákban jelentkeznek. Gyakori kísérő tünet a sípoló légzés és a mellkasi feszülés is, ezek napközben is előfordulhatnak. További intő jel a terhelésre jelentkező nehézlégzés.
Dr. Tárnok Ildikó elmondta, hogy a diagnózishoz nagyon lényeges, hogy a beteg alaposan beszámoljon a tüneteiről. A kivizsgálás előtt ezért érdemes átgondolni, hogy mióta jelentkeznek és hogyan változnak a tünetek, a családban előfordult-e asztma vagy allergia, és a rendszeresen szedett gyógyszereket is fontos összeírni. Ezt követően egyrészt fizikális vizsgálatot, másrészt légzésfunkciós vizsgálatot végzünk. Ez utóbbi során a kilélegzett levegő mérésével kaphatunk képet a tüdő működéséről. Ha az első fújást követően alacsony értékeket, hörgőszűkületre utaló paramétereket mérünk, akkor hörgőtágító teszt elvégzése javasolt, ilyenkor hörgőtágító gyógyszer belégzése után, kis idő elteltével megismételjük a légzésfunkciós vizsgálatot. Ha az értékek jelentős javulást mutatnak, akkor az megerősíti az asztma diagnózisát. Ezen kívül sor kerülhet még allergiavizsgálatra is, a tünetektől és panaszoktól függően.
A tünetek kikérdezése, a fizikális és a légzésfunkciós vizsgálat alapján a tüdőgyógyász meg tudja állapítani az asztma diagnózisát. Így ehhez elegendő lehet egy találkozás az orvossal. Amennyiben allergia gyanúja is felmerül, a vérből végzett allergia vizsgálat eredményére pár napot várni kell. Amint megérkezik az eredmény a laboratóriumból, kiderül, hogy igazolható-e allergia a panaszok hátterében, az asztma mellett az allergia kezelésére is kell-e gyógyszereket szednünk, esetleg érdemes-e tartós kezelést, allergén immunterápiát kezdeni.
Az asztma kezeléséhez nagyon fontos, hogy a felírt gyógyszereket adott dózisban szedjük, és az inhalációs készüléket megfelelő módon alkalmazzuk. Az asztma spray -vagy egyéb belégzőszer- használatát még a rendelőben megtanítjuk, mert csak így tudnak a belélegzett hatóanyagok a megfelelő helyre jutni és a hatásukat kifejteni. Otthoni légzésfunkciós eszközzel a beállított gyógyszeres kezelés hatékonyságát mérni is tudjuk. Időben észlelni tudjuk az állapotromlást, ha rohamoldó használatára van szükség, de a készülék azt is kimutatja, ha a beállított kezelés nem megfelelő és a gyógyszerelésen változtatni kell. Az otthoni légzésfunkciós készülékkel mért értékeket egy alkalmazás segítségével a távolból is el tudjuk küldeni kezelőorvosunknak, így mindezt gyorsan és személyes találkozás nélkül, távkonzultációban is megtehetjük.
Az asztma krónikus betegség, mely nem gyógyítható, de jól beállított kezeléssel tünetmentességet lehet elérni. Ehhez szükséges időnként személyesen is kontroll vizsgálaton részt venni, ahol a lehetőség van a fizikális vizsgálatot és a légzésfunkciós vizsgálatot is elvégezni, megbeszéljük a tüneteket, panaszokat az orvossal, aki szükség szerint módosítja a kezelést. A kontroll vizsgálatra a diagnózist követően rendszerint 1-3 hónap múlva, majd fél év elteltével kerül sor. Panasz esetén természetesen a tervezett kontroll időpontjától függetlenül is keressük fel kezelőorvosunkat!
(Forrás: Tüdőközpont
www.tudokozpont.hu)