Csirkecsontokkal teli edényt használtak mágikus átokként

Az edény és a csontok: előbbin jól látható az oldalán ütött lyuk

A régészek egy körülbelül 2300 éves kerámiaedényre bukkantak, amelyet egy szétdarabolt csirke csontjaival töltöttek meg. A szakemberek szerint valószínűleg egy ősi átok részét képezhette, hogy célja szerint ötvenöt embert megbénítson és pusztítson el az ókori Athénban. A megállapítás új bizonyítékokat tárt fel azzal kapcsolatban, hogy a korabeli emberek hogyan próbálták meg a varázslatot használni a mindennapokban.

Eredetileg szöveg borította

A különös korsót és egy érmét a város társadalmi és kereskedelmi központjának számító agora területén, az egyik klasszikus kereskedelmi épület padlója alatt fedezték fel a régészek.

Az edény egy fiatal csirke szétdarabolt fejét és alsó végtagjait tartalmazta

– mondta Jessica Lamont, a Yale Egyetem klasszikus professzora a LiveScience online tudományos portálnak. – Abban az időben, időszámításunk előtt 300 körül, ha egy embert megátkoztak, akkor egy nagy vas szöget is átütöttek az ilyen típusú edényeken.

Az edény és a csontok: előbbin jól látható az oldalán ütött lyuk Forrás: Athenian Agora excavations

A Hesperia tudományos folyóiratban megjelent publikáció szerint eredetileg a korsó teljes külső felületét szöveg borította; egykor 55 nevet tartalmazott, amelyek ma már alig láthatóak, csupán egyfajta „lebegő" betűkként vagy halvány tollvonásokként maradtak fenn.

A köröm és a csirke részei valószínűleg szerepet játszottak az átokban

– magyarázta Lamont. – A körmöket általában az ősi átokkal társították, amelyek olyan, gátló erővel bírtak, amelyek szimbolikusan mozgásképtelenné tették vagy visszafogták az átok áldozatainak képességeit.

Az áldozati csirke a vizsgálatok szerint nem lehetett 7 hónaposnál idősebb,

és az átkot mondó emberek valószínűleg át akarták adni annak a tehetetlenségét és a védekezésre képtelenségét azoknak az embereknek, akiknek a nevét feltüntették az edényen.

Fokozták az átok erejét

A tudósok szerint a csirke fejének és alsó lábának jelenléte az edényben arra utal, hogy „az átok eszmei szerzői az állat fejének és alsó lábszárának elcsavarásával és átlyukasztásával igyekeztek alkalmatlanná tenni ugyanazon testrészek használatát áldozataikban".

Az ilyen, rituális gyülekezetek az athéni kötési átkok területéhez tartoznak, amelyek célja a megnevezett egyének fizikai és kognitív képességeinek megkötése vagy gátlása volt

– mutatott rá Lamont. – Az üveget több, égetett gödör közelében helyezték el, amelyek állatmaradványokat tartalmaztak, ami hitük szerint fokozhatta az átok erejét.

Az egykori Agora területén találtak a különös leletre Forrás: Athenian Agora excavations

Hozzátette: az edényen talált kézírások stílusa arra utal, hogy azokat legalább ketten írták. Az eddigi kutatások alapján úgy tűnik, hogy minden bizonnyal olyan személyek állították össze, akik jól ismerték az átok átadásának módját.

A szakemberek arra jutottak, hogy egy ilyen bonyolult átok valószínűleg egy jogi esethez kapcsolódhatott, ami nem csak a szembenálló feleket érintette, hanem azok tanúit, családjait és támogatóit is.

Az átkot talán pont az itt dolgozó kézművesek hozhatták létre, esetleg a munkahelyek közötti konfliktus tárgyalása előtt.

Egy másik teória szerint az átok kapcsolódhat a pont 2300 évvel ezelőtti athéni viszályhoz is,

amikor Nagy Sándor, a Hellén világ uralkodójának halálát követően hatalmas, de kellően meg nem szilárdított birodalma rövid idő alatt darabokra hullott a hatalmi harcoknak köszönhetően.