A Queensland Darling Downs régiójában előkerült, részleges koponyáról újonnan elnevezett faj a Tomistominae a krokodilok alcsaládjához tartozik, aminek jóval több kihalt faja ismert, ami kiterjeszti az alcsaládot egészen az eocén korszakig.
Ezt megelőzően a Tomistominae családba tartozó krokodilokat még soha nem találtak Ausztráliában.
A tudomány mai állása szerint már csak két krokodilfaj él Ausztráliában: az ausztrál édesvízi krokodil (Crocodylus johnsoni) és a bordás krokodil (Crocodylus porosus). Ez utóbbi a világ legnagyobb élő hüllője, egyes hím példányok a 6 métert és az 1000 kilogrammot is meghaladhatják.
Ám bármennyire is lenyűgöző ez a két faj, a több millió éves múltban sokkal többféle krokodillal találkozhatunk
– mutatott rá Jorgo Ristevski, a Queenslandi Egyetem doktorandusz hallgatója a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Szám szerint huszoneggyel, amely közül tizenkilenc a Mekosuchinae nevű csoportba tartozik, amely az Ausztráliából és a Csendes-óceán déli részéből származó krokodilok kihalt alcsaládja.
Hozzátette: ezek az állatok sokféle formában és méretben léteztek, a kevesebb, mint két méter hosszútól a jóval öt méteresig, illetve az orruk formája is nagyban eltért egymástól, ráadásul ezek az állatok különböző életmódot folytattak és másként jutottak zsákmányhoz. A szakemberek szerint
néhányan a mai krokodilokhoz és aligátorokhoz hasonlóan félvízi ragadozók voltak, míg mások valószínűleg a szárazföldön vadásztak.
Az utolsó példányok csak néhány csendes-óceáni szigeten maradtak fenn, ám nem sokkal az emberek betelepülése után kihaltak.
A paleontológusok az elmúlt 30 évben különösen aktívan vizsgálták az egykor élt krokodilokat Ausztrália területén. Szinte minden tanulmány azt mutatta, hogy az innen kihalt hüllők túlnyomó többsége a Mekosuchinae alcsaládba tartozik. A tudósok szerint emiatt ők lehettek egykor az „uralkodók", egészen a Crocodylus nemzetség tagjainak viszonylag közelmúltbeli megérkezéséig.
Az új felfedezésből kiderült, hogy a krokodilok mégsem voltak olyan magányosak ezen a kontinensen, mint azt egykor gondoltuk
– magyarázta Steven W. Salisbury, a Queenslandi Egyetem Biológiai Tudományok Iskolájának docense. – A Gunggamarandu maunala ugyanis Ausztrália első, a Tomistominae alcsaládba tartozó krokodilja.
Nevét a Barunggam és Waka Waka nemzetek nyelveinek szavai alapján kapta:
a Gunggamarandu jelentése „folyófőnök", a maunala pedig „lyukas fejűt" jelent, utalva a koponya tetején található, nagy nyílásokra.
Ma már csak az alcsalád egyetlen élő képviselője létezik a világon, az úgynevezett szunda-krokodil (Tomistoma schlegelii), amely manapság, már csak Indonézia és Malajzia területének édesvizeiben honos. A legújabb rendszerbesorolás szerint a gaviálfélék (Gavialidae) családjába tartozik; nemének egyetlen élő faja.
Ennek a fajnak és kihalt rokonainak egyik legkézenfekvőbb jellemzője a hosszú, karcsú arcorra.
És bár a kutatók szerint egy új krokodil faj felfedezése önmagában is izgalmas, ám ennél tovább mutat: az első ismert ausztráliai faj képviselője ugyanis bizonyította, hogy ezen a kontinensen a krokodilok sokfélébbek voltak, mint azt a tudomány korábban gondolta. Az ősmaradványok arányai ráadásul azt sugallják, hogy ez lehetett a legnagyobb ismert, mára kihalt krokodil Ausztrália területéről a maga hétméteres hosszával.