75 éve végezték ki Ion Antonescut, a náci román diktátort

Ion Antonescu részt vett egy Gala?i körüli parasztfelkelés leverésében, ahol kegyetlenségével és kezdeményezőkészségével felhívta magára felettesei figyelmét

Hetvenöt éve, 1946. június 1-jén végezték ki a háborús bűnök miatt halálra ítélt román diktátort, Ion Antonescut. A bukott diktátort a Szovjetunióban hallgatták ki, aztán kiadták, hogy Bukarestben ítélkezhessenek fölötte. Nemzetárulási perében 1946. május 17-én háborús, béke elleni és emberiség elleni bűncselekmények miatt találták bűnösnek és ítélték halálra.

Egy francia zsidó nőt vett feleségül

Ion Antonescu 1882. június 15-én született a havasalföldi Pitestiben, középosztálybeli családban. Katonai iskolát, majd akadémiát végzett, 1907-ben részt vett a román parasztfelkelés kegyetlen leverésében, a második Balkán-háborúban, 1913-ban elnyerte hazája legmagasabb hadi kitüntetését.

Az első világháború végén már a vezérkarban töltött be magas pozíciót, 1922-től egy évig párizsi, majd 1926-ig londoni katonai attaséként szolgált, 1933-ban a vezérkar főnöke lett.

Noha antiszemita érzelmű volt, Londonban egy francia zsidó nőt vett feleségül, de hamarosan elvált tőle.

Ion Antonescu Hitler legfőbb kelet-európai szövetségese és Románia diktátora a szélsőjobboldali Vasgárda vezetőjével, Corneliu Codreanu-val, 1935-ben Forrás: Wikimedia Commons

Románia 1916-ban az antant-hatalmak oldalán lépett be az első világháborúba, s mivel a háborút a győztesek között fejezte be, területe Erdély, Bukovina és Besszarábia megszerzésével majdnem kétszeresére gyarapodott.

A nemzetiségek, főként a magyarok számának hirtelen növekedésével ugyanakkor felerősödött a nacionalizmus, sovinizmus és antiszemitizmus.

Az 1923-as alkotmány erős, centralizált hatalmat hozott létre, a miniszterelnök kinevezése is I. Ferdinánd király jogkörébe került, a zsidóságot emancipálták. Ferdinánd 1927-ben meghalt, a trónon unokája, az akkor csak hatéves I. Mihály követte. Mihály apja, a trónöröklésből korábban kizárt II. Károly 1930-ban alkotmányos államcsínnyel átvette a hatalmat, és tíz évig ő uralkodott.

A király leváltotta a vezérkar éléről és házi őrizetbe helyezte

Az 1929-ben kitört gazdasági világválság igen súlyosan érintette az agráralapokon álló román gazdaságot, a munkanélküliség, az elszegényedés okozta elégedetlenséget lovagolta meg a fasiszta Vasgárda.

A szélsőséges szervezet „légionáriusai" háborút hirdettek a kommunistákkal és a zsidókkal szemben, még a politikai gyilkosságoktól sem riadtak vissza.

A hadikiadások növeléséért kardoskodó Antonescut a király 1934-ben leváltotta a vezérkar éléről és házi őrizetbe helyezte, a tábornok kapcsolatai ekkor váltak szorossá a Vasgárdával és annak vezetőjével, Corneliu Codreanuval.

Ion Antonescu üdvözli a tömeget Adolf Hitler oldalán 1941-ben, Münchenben Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

Az 1937-es parlamenti választások után patthelyzet alakult ki, amelyet II. Károly személyes diktatúrájának megvalósítására használt fel.

1938 elején parlamenten kívüli kormányt nevezett ki, amelyben Antonescu hadügyminiszter lett, a pártokat feloszlatta, Codreanut börtönbe zárták, majd kivégezték, a Vasgárda puccskísérletét leverték.
Az 1940-es, Észak-Erdélyt Magyarországnak visszajuttató második bécsi döntés sokkolta Romániát.

A tekintélyét elvesztett király szeptember 6-án kénytelen volt fia javára lemondani, a trónra visszatérő I. Mihály pedig teljhatalmú államvezetőnek (Conducator) nevezte ki Antonescut.

A „nemzeti-légionárius állam" első hónapjait a Vasgárda féktelen terrorja jellemezte, amit Antonescu egy ideig tűrt, de amikor a gárdisták 1941 januárjában puccsot kíséreltek meg, kegyetlenül leverte a lázadást.

„Könyörtelenségre" szólította fel a hadsereget

Miután a náci Harmadik Birodalom 1941. június 22-én megtámadta a Szovjetuniót, Románia mintegy egymillió katonával, kőolaj- és élelmiszer-szállítmányokkal támogatta Hitlert, aki keleti területek megszerzésével kecsegtette a Conducatort.

Antonescu a zsidómentes Románia megteremtését tűzte ki célul, a zsidókat gettókba és elkülönített táborokba deportálta, napirenden voltak a pogromok.

Joachim von Ribbentrop és Ion Antonescu. Antonescu vakbuzgalommal harcolt a németek elsőszámú csatlósa szerepéért Forrás: Bundesarchiv/Laux

A bukovinai és besszarábiai zsidókkal szemben „könyörtelenségre" szólította fel a hadsereget, amely 310 ezer zsidót űzött el innen. Ukrajna román közigazgatás alá került transznisztriai területén 150 ezer embert zártak koncentrációs táborokba és gettókba, s 80 ezer európai zsidót végeztek ki a nácik és csatlósaik. Miután 1941. október 22-én 60 katona életét követelő robbanás történt a románok által megszállt Odessza katonai parancsnokságánál,

megtorlásként Antonescu parancsára a következő napokban-hetekben százezernél több zsidót és oroszt végeztek ki.

Ion Antonescu részt vett egy Gala?i körüli parasztfelkelés leverésében, ahol kegyetlenségével és kezdeményezőkészségével felhívta magára felettesei figyelmét Forrás: Wikimedia Commons/www.audiovis.nac.gov.pl

A háború menete a németek sztálingrádi veresége után megfordult, az előre nyomuló szovjet Vörös Hadsereggel vívott harcokban a román hadsereg hatalmas vérveszteségeket szenvedett, katonái demoralizálódtak. A román vezetés már 1944 tavaszán elkezdte a tapogatózást a fegyverszünetről a szovjetekkel, a kiugrásra 1944. augusztus 23-án került sor, három nappal azután, hogy a Vörös Hadsereg román területre lépett.

Mihály király kihallgatásra kérette, majd letartóztattatta az átállásra nemet mondó Conducatort,

ezután rádióbeszédben jelentette be a katonai diktatúra felszámolását, a csatlakozást a szovjetekhez. A kiugrással Románia elvesztette ugyan keleti hódításait, de elérte, hogy ismét jogot formálhasson Észak-Erdélyre.

Nemzetárulási perében bűnösnek találták és halálra ítélték

A bukott diktátort a Szovjetunióban hallgatták ki, aztán kiadták, hogy Bukarestben ítélkezhessenek fölötte.

Nemzetárulási perében 1946. május 17-én háborús, béke elleni és emberiség elleni bűncselekmények miatt bűnösnek találták és halálra ítélték.

Antonescu - Mihai Antonescu volt külügyminiszterrel, Constantin Vasiliuval, a csendőrség volt parancsnokával és Gheorghe Alexianuval, Transznisztria volt kormányzójával együtt - 1946. június 1-jén állt a kivégzőosztag elé a jilavai börtön udvarán.

Antonescu kivégzése 1946. június 1-jén Forrás: Wikimedia Commons/ United States Holocaust Memorial Museum, Fénykép #07837

Romániában csak 2004-ben emlékeztek meg első alkalommal hivatalosan a második világháború alatt lezajlott zsidóüldözésekről, s ismerték el az állam felelősségét abban, hogy Antonescu kormányzása idején az akkori Romániában és a román közigazgatás alatt álló területeken mintegy 250 ezer zsidót végeztek ki.

Antonescu megítélése még napjainkban is ellentmondásos, vitákat gerjeszt Romániában.

(MTVA Sajtóarchívum)