A mohácsi csata emlékparkja nyerte el az év emlékhelye díjat

II. Lajos holttestének megtalálása, Székely Bertalan híres festményén

A mohácsi nemzeti emlékhely nyerte el idén a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) év emlékhelye díját. Az átadó ünnepség vasárnap, az emlékhelyek napján volt a Fiumei úti sírkertben, a rendezvényen megnyílt az Anonymus Projekt - Ligeti 150 című plakátkiállítás is. A mohácsi csatatér legkorszerűbb eszközökkel való feltárása jelenleg is zajlik, amit a sorsdöntő ütközet 500. évfordulójára terveznek befejezni.

A cél felébreszteni a nemzeti öntudatot

"Az emlékhelyek legfontosabb feladata a birtokukban lévő tudás átadása a fiataloknak, ezzel is hozzájárulva a hazaszeretet, a nemzeti büszkeség növeléséhez" - fogalmazott Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke. Mint kiemelte, idén azért a mohácsi nemzeti emlékhely érdemelte ki az év emlékhelye díjat, mert munkatársai példaértékű módon, komoly szakmai munkával készülnek a jubileumi évvel, a mohácsi csata 500. évfordulójára, ami 2026-ban esedékes.

A mohácsi csata évfordulóján tartott megemlékezés 2020 augusztus 29-én Fotó: Polyák Attila - Origo

A díjat Harrach Péter és Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója adta át Závodszky Szabolcsnak, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatójának. Móczár Gábor elmondta:

a zsűri egyhangú döntéssel választotta a mohácsi nemzeti emlékhelyet,

amely 21. századi eszközökkel dolgozik a feltárásokon, emellett e rendkívüli esemény előkészítésébe bevonják az érdeklődőket.

A Mohácsi Nemzeti Emlékpark területén lévő egyik tömegsír feltárása Fotó: Polyák Attila - Origo

"A NÖRI célja, hogy felébressze az emberekben a nemzeti öntudatot és a nemzeti érzéseket, ezért is teszi élőbbé és intenzívebbé az emlékhelyek közötti kapcsolattartást és együttműködést. A tavaly alapított év emlékhelye díjjal azt értékeljük, hogy az emlékhelyek mennyire használják ki a státuszukban rejlő lehetőségeket, miként tudják megszólítani a következő nemzedéket" - fejtette ki Móczár Gábor. Hozzátette: az emlékezetpedagógiai program kidolgozásával elsősorban a középiskolásokat kívánják megszólítani a 21 nemzeti és 55 történelmi emlékhellyel közösen.

Ez volt a késői középkor legnagyobb csatája

A Mohácsi Nemzeti Emlékhelyet 1976-ban nyitották meg Sátorhely határában, ott, ahol a Pap Norbert és Fodor Pál professzorok vezette legújabb komplex csatatérfeltárás szerint az 1526. augusztus 29-én délután lezajlott ütközet centruma lehetett. A park területén tárták fel még korábban azokat a tömegsírokat, amelyek hozzávetőleg 1700, a mohácsi csatában elesett katona sírhelye.

Pap Norbert professzor, a jelenleg is zajló feltárás egyik vezetője a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen Fotó: Polyák Attila - Origo

Az 1526. augusztus 29-én nagyjából délután három óra körül elkezdődött összecsapásban II. Lajos magyar király mintegy 25 ezer főből álló serege ütközött meg I. Szulejmán oszmán szultán és iszlám kalifa 65-80 ezer főre tehető, jelentős túlerőben lévő hadseregével.

Az ütközetet a királyi sereg nehézlovassági rohama indította el a szárnyakról, amelynek elsöprő ereje meglepte a felvonulását még teljesen be sem fejezett iszlám hadat.

A mohácsi győztes, I. (Kanúni) Szulejmán oszmán szultán, és az iszlám kalifája Forrás: Wikimedia Commons

A nehézlovasság támadása nyomán felbomlott az első vonalban álló török hadrend, és az oszmán harcosok menekülni kezdtek. Az egykorú leírások szerint a csata centrumának közelében húzódó „domb", vagyis emelkedő előtt azonban a janicsárok heves puskatüze valamint Ibrahim pasa nagyvezír időközben beérkezett, és a csatába beavatkozó hadteste szétzilálta a királyi lovasságot,

amely kénytelen volt meghátrálni a hatalmas túlerő elől.

A török lovasság az időközben előrenyomult magyar királyi gyalogságot teljesen bekerítette, és öldöklő kézitusában lemészárolta az elszánt kétségbeeséssel védekező keresztény katonákat.

A mohácsi csata Than Mór romantikus festményén Forrás: Wikimedia Commons/Than Mór

II. Lajos királyt igyekeztek kimenteni a csatatérről, ám az uralkodó a legnagyobb valószínűség szerint az időközben kitört heves zivatar, valamint az előző hetek esőzései miatt megáradt Duna egyik mellékágába veszve hősi halált halt.

A csatában a királyon kívül meghalt Tomori Pál kalocsai érsek és Szapolyai György fővezér is,

továbbá az esztergomi érsek, valamint számos más püspök és zászlósúr.

II. Lajos holttestének megtalálása, Székely Bertalan híres festményén Forrás: Wikimedia Commons/Székely bertalan

A királyi sereg vesztesége becslések szerint megközelíthette a 15 ezer főt, de az oszmán had is – jelentős túlereje ellenére – tízezres nagyságrendű veszteséget szenvedett el az elszántan küzdő keresztény katonák fegyvereitől. A csatatér feltárása jelenleg is folyik, amit a mohácsi ütközet 500. évfordulójára terveznek befejezni.