Csökken a víz mennyisége a hazai patakokban

A száraz periódusokban a patakokban zajló folyamatok megváltoznak, és ez előbb-utóbb a mi életünkre is nagyon komoly hatással lesz.

A klímaváltozás a patakokra is hatással van, ami előbb vagy utóbb negatívan hat majd az emberiségre. A tudományos világ egy évtizede figyelt fel a kis vizek kapcsán a kiszáradás jelenségére és várható hatásaira. Nemrég elindult a 16 ország kutatóit – számos európai ország mellett brazil, bolíviai, ecuadori, egyesült államokbeli résztvevőket is - tömörítő DRYvER projekt, amelynek szakmai oldalát Magyarországról a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Hidrobiológiai Tanszéke képviseli. 

Új megközelítést alkalmazna a tudomány

A folyami hálózatok a Föld biológiai sokféleségének leginkább veszélyeztetett, „forró" pontjai közé tartoznak, és nélkülözhetetlenek az emberi jólét szempontjából.

Az éghajlatváltozás és a megnövekedett emberi vízfelhasználás miatt azonban egyre több folyó és patak szárad ki, de ezekre eddig kevés figyelem irányult.

A száraz periódusokban a patakokban zajló folyamatok megváltoznak, és ez előbb-utóbb a mi életünkre is nagyon komoly hatással lesz. Forrás: dpa

A DRYvER nevű projekt célja, hogy Európában és Dél-Amerikában kilenc ilyen kiszáradó vízfolyásból gyűjtsön, elemezzen és modellezzen egy új globális metarendszer-megközelítést, amely magában foglalja a hidrológiát, a társadalmi-gazdasági hatásokat, az ökológiát és a biogeokémiát a stratégiák kidolgozása érdekében, eszközök, iránymutatások és ajánlások a folyami hálózatok adaptív kezeléséhez az Európai Unióban és világszerte.

Természetközeli megoldásokkal orvosolnák

A 16 ország kutatóit – számos európai ország mellett brazil, bolíviai, ecuadori, egyesült államokbeli résztvevőket is - tömörítő DRYvER projekt, melynek szakmai oldalát Magyarországról a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Hidrobiológiai Tanszéke képviseli.

Mindenképpen természetközeli megoldásokban gondolkodnak Forrás: Manfred Frietsch

A klímaváltozás elsőre talán kevésbé feltűnő folyamatokat is okoz: például azt, hogy a patakokban drasztikusan csökken a víz mennyisége, egyre többször száradnak ki

– hangsúlyozta Dr. Csabai Zoltán tanszékvezető a szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóanyagban. – A DRYvER multidiszciplináris konzorciumként járja körbe e probléma minden vetületét, a vízmennyiség-változásoktól kezdve addig, hogy hogyan hat az emberekre.

Az egyetemi lapnak nyilatkozva hozzátette: mérik a víz mennyiségének változását; vizsgálják, hogy mindez hogyan befolyásolja az élőlényeket; monitorozzák az anyagforgalommal kapcsolatos folyamatokat, kutatják az ökoszisztéma-szolgáltatások változását, illetve választ próbálnak adni arra, hogy milyen természetközeli megoldásokkal lehetne mindezt orvosolni.

A szakember kiemelte: „egy patak nemcsak arról szól, hogy folyik benne víz vagy nem folyik, hanem ökoszisztéma szolgáltatásokat ad nekünk: klímát szabályoz, részt vesz a szervesanyag-körforgásban, a belehulló leveleket fölaprózzák a benne élő lények... Egy laikus számára láthatatlan módon segíti az életünket."