Így változtathatjuk a műanyaghulladékot vaníliaaromává?

A tengerbe került műanyag hulladék legnagyobb része a parti övben halmozódik fel

A műanyag feltalálása az elmúlt évszázadban az életszínvonal emelésének egyik legfontosabb alappillére volt. Ugyanakkor azok a tulajdonságok, amelyek ennyire kívánatossá tették a fogyasztók számára (különösen igen alacsony költségei és magas tartóssága), káros hatással vannak a környezetre. A tudósok emiatt világszerte kutatják azokat a fenntartható megoldásokat, amelyek válaszként szolgálhatnak a növekvő műanyag problémára.

A tudomány már számos fenntartható megoldással állt elő. Ezek egy része a forrásnál kezdődik, tehát a kutatók biológiailag lebomló alternatíváknál, míg a másik része a hulladékkezelésre fókuszál. Az egyik ilyen, most publikált erőfeszítés az utóbbira összpontosított. A skóciai Edinburgh-i Egyetem kutatói olyan kísérleti módszert dolgoztak ki, amely

a kezelt polietilén-tereftalátot (PET), tehát az italoktól az élelmiszerekig mindent csomagoló könnyű műanyagot vanillinná alakítja, amely a vanília babból kivont elsődleges összetevő, ami a jellegzetes vanília ízt és illatot teremti meg.

A tengerbe került műanyag hulladék legnagyobb része a parti övben halmozódik fel Forrás: Kevin O'Brien, PMDP

Ehhez a szakemberek az E. coli baktériumok felé fordultak: ezek gyakorlatilag mindenütt megtalálhatók, törzsei általában a melegvérű állatok és az ember normál bélflórájának természetes baktériumai. A tudósok létrehoztak egy speciális baktérium törzset a tereftálsav, a PET-ből származó molekula fogyasztására és kémiai reakciók révén az anyag vanillinben történő átalakítására.

Egy kísérlet során a baktérium egy használt műanyag palackból vanillint készített.

Azt azonban csak az ezt követő kutatások határozzák majd meg, hogy ez a műanyagból származó vaníliavegyület biztonságos-e vagy sem.

Ez az első példa arra, hogy egy biológiai rendszert használunk fel a műanyag hulladék értékes ipari vegyi anyaggá történő feldolgozására, és ennek nagyon izgalmas következményei várhatók a körforgásos gazdaságra

– mondta Joanna Sadler, az Edinburghi Egyetem Biológiai Tudományok Iskolájának kutatója a ZME Science online tudományos portálnak. – Kutatásunk eredményei jelentős hatással lehetnek a műanyag fenntarthatóság területére, és megmutathatják a szintetikus biológia erejét a valós kihívások kezelésében.

A tenger mélyén évtizedek alatt se bomlanak el a műanyagok Forrás: Biosphoto via AFP/Paulo de Oliveira / Biosphoto/Paulo De Oliveira

Hozzátette: ez a kutatás azért is izgalmas, mert képes két problémát egyszerre megoldani. Évente az emberek világonszerte mintegy 50 millió tonna PET-hulladékot termelnek, amelynek jelentős gazdasági és környezeti következményei vannak.

Míg ez az egyik legkönnyebben újrahasznosítható műanyag, jelentős része mégis az óceánba kerül.

Közben 2018-ban a vanillin iránti globális kereslet meghaladta a 37 ezer tonnát; a vegyületet nemcsak az élelmiszerekben használják, hanem más iparágakban, például a kozmetikaiparban is.

A kutatók szerint a baktériumok felhasználása így egy káros hulladék értékes termékké történő átalakításához vezető, „fantasztikus lépés" lehet.