Akár tíz litert is izzadhatunk a kánikulában

Testünk 2-4 millió verejtékmirigye felel hőháztartásunk szabályozásért és gondoskodik arról, hogy a szervezet ne melegedjen túl akkor sem, amikor a hőmérő higanyszála 30 fok fölött van. Akár napi tíz liter vizet is elpárologtatunk a nyári nagy melegben fizikai aktivitás vagy sport hatására, míg egy hideg téli, kevésbé aktív napon mindössze fél litert - írja a Semmelweis Egyetem közleménye.

Tévhit, hogy szervezetünk az izzadással méregtelenít, ez a vese és a máj feladata. A verejtékmirigyek a szervezet megfelelő maghőmérsékeltének szabályozásában segítenek.

Ha nem izzadnánk, életveszélyes állapotba kerülnénk, hiszen a verejték képződésével vizet párologtatunk, ami hűti a szervezetet.

Testünkön 2-4 millió ún. ekkrin verejtékmirigy található, legtöbb a hónaljban, a talpakon, a tenyereken és a homlokon. Ezek áttetsző, szagtalan folyadékot termelnek. A kellemetlen testszag kialakulásáért azonban nem ezek – a hőháztartás szabályozásában részt vevő verejtékmirigyek –, hanem például a hónaljban és a nemi szervek területén található ún. apokrin verejtékmirigyek felelősek, amikor az általuk termelt verejték kölcsönhatásba lép a bőrön lévő baktériumokkal – idézi a közlemény dr. Brunner Alexandrát, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika szakorvosát.

Az izzadság 99 százaléka víz, a maradék 1 százalékot só, fehérje és szénhidrát alkotja. Az, hogy ki mennyit izzad, függ a kortól, a nemtől, az évszaktól, a fizikai aktivitástól és a táplálkozástól is.

Az elpárologtatott víz mennyisége fél litertől tíz literig is terjedhet.

Egy sportoló például egy óra alatt akár 3-4 liternyit is verejtékezhet fizikai aktivitás közben. A verejtékezés kóros formájában, fokozott izzadás (más néven hiperhidrozis) esetén, a normális hőháztartás fenntartásához szükséges mennyiségű izzadás akár négyszeresét-ötszörösét is párologtatja az érintett beteg.

A népesség mintegy 1-5 százalékát érinti az úgynevezett elsődleges hiperhidrózis, aminek hátterében nincs egyéb betegség vagy gyógyszeres kezelés. Egyik formája már gyermekkorban jelentkezhet főként tenyéri és a talpi izzadással. Ez a kellemetlen állapot az életminőséget is befolyásolhatja, hiszen az érintettek például nem szívesen nyújtanak kezet üdvözléskor, bemutatkozáskor. A hiperhidrózis másik formája a fokozott hónalji izzadás, amely általában pubertáskortól jelentkezik. A kórképek jellemzője, hogy a tünetek szimmetrikusak, mindkét oldalon megjelennek, alvás közben viszont megszűnnek. Az esetek kétharmadában családon belüli halmozódás is megfigyelhető.

A túlzott izzadás további bőrbetegségeket – például ekcémát, gombás és bakteriális felülfertőződést – is provokálhat, hiszen a mindig nedves bőrön könnyebben kialakulnak ezek az elváltozások

– tájékoztat a szakember.

A szakorvos terápiaként helyileg alkalmazható, patikában kapható alumínium-klorid tartalmú készítményeket javasol, utóbbiak a bőrre felvíve a verejtékmirigyek kivezetőcsöveit zárják el. Érdemes ezeket este, száraz bőrre használni. Emellett például botoxkezeléssel is lehet a verejtékmirigyek működését blokkolni. Mivel ezek az eljárások kis bőrfelületre korlátozódnak, használatukkal nem sérül a hőháztartás szabályozása, viszont csökkentik a kóros mértékű izzadást.

A bőrgyógyász arról is szólt, hogy a csecsemők verejtékmirigyei még éretlenek, gyakrabban záródnak el meleg környezetben, és ilyenkor apró, piros – a köznyelvben emlegetett nevén – melegkiütést, úgynevezett miliáriát okoznak a fejen és a testen. Szellős pamutruházat viselésével ezek maguktól néhány nap alatt elmúlhatnak, illetve az orvos javasolhat a bőr szárazságát elősegítő ecsetelőt. Felnőtteknél fokozott izzadás esetén gyakrabban jelenik meg a napgomba (színváltó hámlás), amikor a fejbőrön normál körülmények között élő gomba elszaporodik és megtelepszik a törzsön, háton, és napsugárzás hatására világos foltok képződnek. A panaszt helyileg alkalmazott készítményekkel lehet orvosolni.

Dr. Brunner Alexandra kitért arra is, hogy a fűszeres, csípős, forró ételek, koffein tartalmú italok fokozzák az izzadást, a magasabb víztartalmú zöldségek és gyümölcsök – például a görögdinnye – viszont segítenek a víz és ásványi sók visszapótlásában, hiszen a nyári melegben különösen fontos, hogy gondoskodjunk a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelről.

Ez ugyancsak egyén- és szituációfüggő (fizikai aktivitástól, külső hőmérséklettől, nemtől, betegségektől is függ), de egy egészséges nőnek mintegy 2,2 liter, egy férfinek 2,9 liter folyadékra van szüksége naponta, mely akár 3-szoros mértéket is elérhet kánikulában egy aktív napon.