Alulműködés esetén jellegzetes az anyagcsere lelassulása. Emiatt hízás, székrekedés, álmosság, depresszió és fázékonyság jelentkezhet. A túlműködő pajzsmirigy a beteg szervezetét is „túlpörgeti", a fokozott anyagcsere miatt fogyás, szapora szívverés, idegesség, remegés, hasmenés, izzadékonyság, álmatlanság jellemző. Menstruációs zavarok mindkét esetben kialakulhatnak.
A diagnózishoz szükség van fizikális- és vérvizsgálatra, a nyaki terület tapintásos vizsgáltára és a pajzsmirigyre vonatkozó paraméterek ellenőrzésére. Készülhet ultrahang is, melynek segítségével a még nem tapintható, kisebb pajzsmirigy göböket is ki lehet mutatni. Annak meghatározásában, hogy a göb jó-, vagy rosszindulatú-e, egy új vizsgálati lehetőség is rendelkezésre áll, a termográfia. A hőkamerás vizsgálattal készült felvétel azt is megmutatja, hogy pajzsmirigy alul-, vagy túlműködés okozza-e a panaszokat.
A hőkamerás vizsgálat során egy képet rögzít az orvos a nyak területéről. A felvételen eltérő szín jelzi a hidegebb és melegebb részeket. Prof. Balázs Csaba elmondta, hogy túlműködés esetén a kontroll csoporthoz képest magasabb, 37,1-37.5 ° C, míg alulműködés esetén alacsonyabb, 34,6-34,9 °C körüli átlagos hőmérséklet mérhető. A termográfia a pajzsmirigy göbök diagnózisában is hasznos segítség, mivel a felvételen megállapítható, hogy a jóindulatú göb területén mérhető hőmérséklet nem tér el a többi területtől. A rosszindulatú göbök azonban magasabb hőmérsékletet mutatnak.
Prof. Balázs Csaba azonban hangsúlyozza, hogy a termográfia értékes információkat nyújt, de csak az egyéb vizsgálatok eredményével és a beteg tüneteivel összevetve alkalmazható, önmagában semmiképp sem elegendő a pajzsmirigybetegség diagnózisához.
(Forrás: Budai Endokrinközpont
www.endokrinkozpont.hu)