A csapat műholdas képek segítségével azonosította a több mint tízezer síremlék helyét a kelet-szudáni Kassala régióban. Ezek között találtak kőből készült sírhalmokat, amelyek az afrikai őstörténetben és történelemben elterjedt, viszonylag egyszerű, magasan emelt szerkezetek, illetve néhány „qubbas"-t, amely kifejezés a pán-arab világ iszlám sírjaira és szentélyeire utal.
A PLOS One tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint miután a kutatók feltérképezték a temetési emlékeket, az adatok értelmezése gondot okozott.
Azzal a kihívással szembesültünk, hogy magának a temetkezési területnek a létrehozását szinte a hagyományos régészeti adatok nélkül értelmeztük, ám elég nagy adathalmazunk volt ahhoz, hogy feltételezhessük a komplex folyamatok jelenlétét regionális és helyi szinten egyaránt
– mondta Stefano Costanzo, az olaszországi Nápolyi L'Orientale Egyetem régész doktorandusz hallgatója, a tanulmány vezető szerzője a LiveScience online tudományos portálnak.
Hozzátette: már első látásra egyértelműnek tűnt, hogy a síremlékeket valahogy a környezethez igazították, ám a térbeli elrendezésük mélyebb értelmezést kívánt.
A csapat ezért olyan statisztikai modellezési technikákat keresett, amelyek segíthettek nekik a minták felderítésében.
Végül a Neyman-Scott folyamatnak nevezett módszer mellett döntöttek, amelyet eredetileg a csillagok és galaxisok térbeli mintázatának tanulmányozására fejlesztettek ki. A szakemberek úgy tudják, régészek még soha nem használták ezt a technikát.
Ennek a modellnek a legszembetűnőbb jellemzője, hogy olyan régészeti adatsorokkal tud dolgozni, amelyekből hiányoznak a feltárási adatok és a történelmi feljegyzések, ám nagyon sok elemből állnak, ami az összefüggő statisztikai elemzések alapja
– mutatott rá Constanzo.
A tudósok kiemelték: a modellezési technika feltárta, hogy az iszlám sírok „számos részhalmazt rejtenek, amelyeket az azonosíthatatlan „szülő" sírok köré építettek, és amelyek egyfajta „vonzó" központokként működtek a későbbi temetkezések során. A szakemberek szerint talán a hely „általános szakrális jellege miatt".
A tanulmány megerősítette, hogy azokon a területeken, ahol az építőanyagok könnyen rendelkezésre állnak, több sír található, illetve hogy a környezeti tényezők, például a táj domborzata, szintén befolyásolhatták a sírok elhelyezkedését.
A kutatók úgy vélik, hogy a helyi síremlékek valószínűleg a beja nép törzsi, illetve családi temetői. További kutatásokra van azonban még szükség a „szülő" sírok pontos helyének meghatározásához. Ezek arra is rávilágíthatnak, hogy kiket temettek el itt, és mi tette olyan különlegesé őket.