Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az asztma nem gyógyítható, de kordában tartható, jól kezelhető betegség. Magyarországon több mint 300 ezer gondozott asztmás beteg van, becslések szerint 5-10 százalékuk súlyos asztmás, több mint felük pedig allergiás is.
Az asztma leggyakoribb tünetei közé tartozik a zihálás, a köhögés, a mellkasi szorító érzés, a légszomj, illetve a sípoló vagy hörgő hanggal járó lélegzetvétel.
A terheléses asztma esetében a tünetek fizikai terhelés, pl. sportolás, cipekedés esetén tapasztalhatók, az allergiás asztmát allergének váltják ki, pl. pollenek, házipor, penészgomba-spórák, állati szőrök, por.
Dr. Mucsi János, a gödöllői Erzsébet Gondozóház tüdőgyógyásza, a Légúti Betegek Országos Egyesületének (LEBE) alapítója és elnöke hangsúlyozza: a nyári, ősz eleji allergiaszezon nagymértékben megnehezíti a betegséggel küzdők mindennapjait. Júliustól egészen az első fagyokig a különböző gyomnövények, elsősorban a parlagfű és a feketeüröm pollenjei allergizálnak, de ebben az időszakban jelen vannak a levegőben a pázsitfűfélék, a lórom, az útifűfélék és a libatopfélék pollenjei is. A nyári esőket követő meleg idő, illetve a megélénkülő szél elősegíti a gombaspórák levegőbe kerülését – ez a penészgombákra allergiásokra jelenthet nagyobb veszélyt.
Az asztmások gyógyszere az inhalációs szteroid, amely megszünteti a légúti nyálkahártya gyulladását, egyúttal segít helyreállítani a légúti nyálkahártya egészséges szerkezetét.
Dr. Mucsi János elmondta, hogy a mai, modern kezelés esetében már egy eszköz tartalmazza a gyulladáscsökkentő szteroidot (a gyógyszert) és egy gyors hatású hörgőtágítót (a rohamoldót).
Ennek a gyógyszer-kombinációnak az az előnye, hogy a tünetek gyors csökkentése mellett az azokat kiváltó okot, azaz a gyulladást is egyszerre kezeli.
Dr. Mucsi János hangsúlyozza, hogy az allergiaszezonban a betegeknek érdemes különösen odafigyelniük arra, hogy a megelőző gyógyszerüket előírásszerűen alkalmazzák, azaz minden nap annyiszor és olyan módon, ahogy azt a kezelőorvos ajánlotta. Fontos, hogy az inhalációs gyógyszer belégzése előtt ürítsék ki a tüdejüket, vagyis fújjanak ki minden levegőt, mert ezzel tudják elérni, hogy az inhalációs gyógyszerüket mélyen be tudják lélegezni.
Noha az asztma nem gyógyítható, a megfelelő gyógyszerezéssel megelőzhetők a súlyos tünetek, emellett odafigyeléssel és néhány apró trükkel aktívan hozzájárulhatunk az allergének csökkentéséhez a környezetünkben, megkönnyítve a mindennapokat. Dr. Mucsi János hasznos tippjeivel enyhíthetők az allergiás tünetek ebben az időszakban:
• Az allergiaszezonban arcunkat öblítsük le alaposan, napjában akár többször is!
• Javasolt a megszokottnál gyakrabban, akár 1-2 naponta hajat mosni!
• Utcai ruháinkat, ágyneműinket cseréljük és mossuk gyakrabban!
• Csökkentsük a porfogókat a lakásban!
• Szellőztessünk mindennap, de lehetőleg hajnalban, porszívózzunk gyakrabban!
• A zárt helyiségekben, elsősorban a hálószobában helyezzünk el levegőszűrő/tisztító gépet!
• A szabadtéri tevékenységeket célszerű a hajnali vagy a reggeli órákban végezni, amikor még alacsonyabb a pollenek száma a levegőben.
• Bár nem hangzik biztatóan, de a sós vizes orrmosás is nagyon hasznos, ha az allergiás tünetek enyhítéséről van szó.
A mai, modern asztmakezelő eszközök mellett sokan használnak még „szürke vagy kék pipát" is. Ezek a rövid hatású hörgőtágítók nem tartalmaznak gyulladáscsökkentőt, azaz nem hatnak az asztmás rohamot kiváltó okra, a légúti nyálkahártya gyulladására. A légzést könnyítő hatásuk csak néhány órán át tart. Helyettük inkább a gyulladáscsökkentő hatóanyagot is tartalmazó kombinált inhalációs gyógyszereket használják rohamoldásra is. Dr. Mucsi János felhívta a figyelmet, hogy a rohamoldó készülékek esetében is nagyon fontos, hogy a beteg rendeltetésszerűen használja az inhalátort.
A túl gyakori, hetente 3-nál többszöri rohamoldó-használat egyrészt utalhat arra, hogy az asztmakezelés talán nem olyan eredményes, mint lehetne, másrészt pedig még veszélyes is lehet: akár az asztmás rohamok kialakulásának kockázatát is növelheti.
Ennek a kockázatát már itthon is meg tudjuk vizsgálni egy egyszerű és gyorsan kitölthető teszt segítségével az Asztmateszt.hu oldalon. A világszerte alkalmazott tesztet Rob Horne professzor, a magatartásorvoslás vezető szakértője vezetésével és az IPCRG (International Primary Care Respiratory Group, Nemzetközi alapellátási légzőszervi munkacsoport) munkatársainak közreműködésével dolgozták ki.
A rövid, 5 kérdésből álló teszt segít a kitöltőnek eldönteni, vajon nem támaszkodik-e túlzott mértékben a rohamoldó inhalációs készülékére. A teszteredmény ingyenesen letölthető. Dr. Mucsi János hangsúlyozza: fontos, hogy a teszteredmény kapcsán az asztmával küzdők feltétlenül egyeztessenek tüdőgyógyászukkal, kezelőorvosukkal, hogy az alkalmazott terápia módosítása, amennyiben szükséges, szakértővel történő konzultáció alapján történhessen meg.
