Ez az oka az adriai élővilág egyhangúbbá válásának

Az Adriai-tenger a mediterrán medence része, amelynek sajátosak az oceanográfiai jellemzői

Jelentősen csökkent a kagylók és csigák faji sokszínűsége az Adriai-tenger északi részén az elmúlt évtizedekben - állapították meg a Bécsi Egyetem paleontológusai a tengerfenék üledékének vizsgálatával.

Száz éve még kiterjedt tenegrifűmezők borították az aljzatot

A fajpusztulás oka a vonóhálós halászat és a túltrágyázás. Bár a faji sokszínűség csökkent, összességében több állat van a tengerfenék alatt, mint korában - áll a Marine Ecology Progress Series (MEPS) tudományos lapban megjelent tanulmányban.

Az Adriai-tenger a mediterrán medence része, amelynek sajátosak az oceanográfiai jellemzői Forrás: Elter Tamás

Az Adriai-tenger ökoszisztémájában több évszázad alatt történt változások vizsgálatához Alexandra Haselmair és Martin Zuschin, az egyetem Paleontológiai Intézetének kutatói és munkatársaik a csigák és kagylók héjait vizsgálták, ezek ugyanis hosszú időn át fennmaradnak az üledékben, és az adott egykori élettérre jellemző tulajdonságokkal rendelkező, úgynevezett holt közösségeket hoznak létre.

Tavaly észlelték először a sonkakagylók tömeges pusztulását a horvát Adrián Forrás: Gabbiano Azzuro Hotels & Suites/Daniela Toti

Emiatt ezek a kagylók és csigák különösen alkalmasak a visszatekintésre. Száz évvel ezelőtt az Adria északi részét kiterjedt tengerifűmezők és kagylóktól hemzsegő partszakaszok jellemezték.

Sokkal egyhangúbbá vált a faji összetétel

A holt közösségekből levont következtetések szerint drámai változás következett be az ökoszisztémában: csökkent a faji sokszínűség. Ott, ahol egykor tengeri füvet legelő állatok és az őket fogyasztó ragadozók is hemzsegtek, mára többségében csak a vízből planktont szűrő vagy szerves mikroanyagokkal táplálkozó fajok maradtak.

Algákat legelésző magashátú durbincsok raja az Adriai-tengerben Forrás: Adriatic Explorers - Marine Life & Wrecks

Az egykor változatos állatvilágú víz alatti területek mára egyhangúvá váltak.

"Ezek a változások közvetlen összhangban vannak azzal, hogy az ember beavatkozott a tengerfenék ökoszisztémájába. Ide elsősorban a vonóhálós halászat és a szennyvíz tengerbe vezetése tartozik, amely oxigénválsághoz vezetett" - mondta Zuschin.

Továbbra is fenyegetnek a destruktív halászati módszerek

Bár az utóbbi probléma az elmúlt évtizedekben a javuló szennyvíztisztításnak, az új derítő berendezéseknek és a foszfátmentes mosószereknek köszönhetően csökkent, a romboló halászati módszert továbbra is gyakorolják. Ezért ezen a területen korlátozásokra van szükség - vélik a szakértők.

Sarjadó neptunfű barna korallsügérekkel Forrás: Adriatic Explorers - Marine Life & Wrecks

A klíma melegedése miatt sem festenek kedvező képet a jövőt illető becslések. "A Márvány-tengerben, Isztambul környékén most tapasztalható környezeti katasztrófa miatt tengeri iszaptól bűzlik a terület. Ez jól szemlélteti a jövőben a régióban várható problémákat" - mondta Haselmair.

(Forrás: MTI/APA)