565 éve halt meg a legendás törökverő hadvezér, Hunyadi János

Hunyadi János, a legendás törökverő hadvezér 17. századi portréja

A magyar történelem egyik legnagyobb hadvezére, Hunyadi János, alacsony sorból küzdötte fel magát az ország legbefolyásosabb főurává, és leggazdagabb birtokosává. Birtokainak jövedelmét teljes egészében a délről fenyegető oszmán hódítás megtörésére, és a balkáni török uralom felszámolására fordította. Csak az 1440-es évek végén ébredt rá, hogy a Magyar Királyság ereje egymagában nem elegendő a hódító iszlám feltartóztatására, és mivel Európa tétlen közömbösséggel szemlélte a török fenyegetést, minden erejét az ország határainak megvédésére koncentrálta. A török történelem legnagyobb hódítója, II. Mehmed szultán méltó ellenfélre akadt Hunyadi János személyében, aki 1456 júliusában Nándorfehérvár alatt tönkreverte a szultán magát legyőzhetetlennek tartó seregét. Hunyadi János azonban nem sokáig örülhetett a világraszóló győzelemnek, mert 1456. augusztus 11-én, a zimonyi táborban őt is elragadta a „fekete halál", a pestis.

„Amikor Mahomet császár Hunyadi halálának hírét meghallotta, lehajtotta fejét, és sokáig hallgatott. Ezután azt mondta: 'Ellenségem volt, mégis sajnálom halálát, mert Hunyadinak nem volt párja a fejedelmek között.'"
(Részlet a Thúróczi János Chronica Hungarorum művéből)

Hunyadi János 1407 körül született Zimonyban. Azonban hiába számít Hunyadi János a magyar történelem egyik leghíresebb alakjának, alig tudunk valamit a korai éveiről, és a származása körül is parázs viták folynak mind a mai napig. E viták hátterében részben az információhiány, másrészt pedig királlyá választott fia, Hunyadi Mátyás későbbi krónikásainak az a törekvése állt, hogy minél előkelőbb ősökre vezessék vissza a Hunyadi-dinasztia származását.

Hunyadi Mátyás és Beatrix királyné (rekonstrukció) Mátyás Hunyadi János második, kisebbik fia volt Forrás: Network/Mátyás király klub

A családot először Luxemburgi Zsigmond egy 1409 október18-án kiállított birtokadományozó oklevele említi meg, mellyel az uralkodó „Serbe fia Vajknak" adományozta Hunyadvárát.

Luxemburgi Zsigmond magyar király és német-római császár, akit a legenda Hunyadi János vérszerinti apjának tart Forrás: Wikimedia Commons

A legelfogadottabb álláspont szerint Hunyadi szülei „Serbe fia Vajk" havasalföldi kenéz, az édesanyja pedig Morzsinai Erzsébet voltak. Nincsen semmilyen konkrét bizonyíték arra a történelmi legendára, miszerint Hunyadi vérszerinti apja maga a király, Luxemburgi Zsigmond lett volna, aki nem tudott ellenállni Erzsébet szépségének, és ágyasává tette az asszonyt.

E legenda hívei szerint Hunyadi apja a titkos románc miatt kapott Zsigmondtól jelentős birtokokat,

és az ifjú János fényes udvari karrierjének hátterében is az elhallgatott királyi rokonság állhatott.

Hunyadi János, a legendás törökverő hadvezér 17. századi portréja Forrás: Wikimedia Commons

A törökverő hős havasalföldi felmenői miatt a román történetírás Hunyadi Jánosra valamint fiára, Hunyadi Mátyásra is született románként tekint, elfeledkezve arról, hogy a 15. századi havasalföldi nemesség szinte kizárólag kun nemzetiségű előkelőkből állt. De azon túl, hogy Hunyadi apja, Vajk kenéz már csak a neve alapján sem lehetett román nemzetiségű, mind magát, mind pedig a leszármazottait magyar nemesnek, és a magyar király alattvalójának tartotta.

Az apródságtól a nándorfehérvári főkapitányságig

Az viszont történelmi tény, hogy az apródnak állt ifjú Hunyadi János gyorsan megkedveltette magát Luxemburgi Zsigmonddal. A király legbizalmasabb hívére, a nagyhatalmú és befolyásos Ozorai Pipóra bízta kedvenc apródjának katonai nevelését. A hadi mesterségekben kiváló tehetségnek bizonyult ifjú apród az itáliai származású országbáró, Ozorai Pipó várkastélyából Lazarevics István szerb fejedelem udvarába került,

ahol alaposan megismerhette az oszmán harcmodort,

aminek igen nagy hasznát vette a későbbiek során. Luxemburgi Zsigmond 1430-ban udvari lovaggá ütötte Hunyadi Jánost, és különös kegyként, 1431-ben magával vitte Itáliába, német-római császárrá koronázásának alkalmából.

Az itáliai származású kitűnő hadvezér és befolyásos országbáró, Ozorai Pipó egykorú portréja Forrás: Wkimedia Commons

Hunyadi János végül nem vett részt a Rómában megtartott koronázási ceremónián, hanem Firenzében maradt, ahol két esztendőt töltött a Visconti hercegek fényes reneszánsz udvarában.

A firenzei évek különösen hasznosnak bizonyultak Hunyadi hadtudományi ismereteinek elmélyítéséhez,

hiszen itt sajátíthatta el a messze földön híres itáliai zsoldosvezérek, a condottierék hadművészetét. A tanulóévek befejezése után visszatért Magyarországra.1433-ban nőül vette Szilágyi Erzsébetet, akitől két fia, László és Mátyás, a későbbi király született. Hadi ismereteit először 1434-ben próbálhatta ki élesben is, amikor elkísérte Zsigmondot Csehországba, és ura oldalán részt vett a huszita háborúban.

Luxemburgi Zsigmond magyar királyt kimentik a katasztrofális vereségbe torkollott nikápolyi ütközetből Forrás: Wikimedia Commons

Az itt szerzett tapasztalatokat néhány évvel később a török ellen indított hadjárataiban kamatoztatta. 1437-ben meghalt Luxemburgi Zsigmond, aki kereken fél évszázadig ült a magyar trónon. Őt a sógora, I. (Habsburg) Albert követte a trónon, aki királyi tanácsossá, majd 1439-ben szörényi bánná, tehát zászlósúrrá léptette elő az ekkor már nagy tekintélynek örvendő Hunyadit. Albert rövid, nem egészen két évig tartó uralkodás után 1439. október 27-én váratlanul meghalt.

I. (Habsburg) Albert portréja Forrás: Wkimedia Commons / Kunsthistorische Museum, Wien

A trónutódlásért folytatott küzdelemben Hunyadi Jagelló Ulászló pártjára állt, és nem kis részben az ő kiállásnak köszönhetően Ulászlót 1440. január elsején az országgyűlés magyar királlyá választotta.(A Habsburg-párt Albert csecsemőkorú fiát, Lászlót tekintette a törvényes utódnak.) Az I. Ulászló néven trónra lépett uralkodó nem maradt hálátlan, és Hunyadit 1441-ben erdélyi vajdának, majd temesi ispánnak nevezte ki, egyben megtette nándorfehérvári főkapitánynak is, és ezzel Hunyadi János lett a déli határok védelmének legfőbb irányítója.

Megdöbbent a pasa a legyőzöttnek hitt "gyaurok" felbukkanásán

A nándorfehérvári főkapitányság nem csak puszta cím volt, hiszen az 1440-es évek elejétől megszaporodtak a török betörések az ország déli határvidékén. Hogy elejét vegye az egyre sűrűbb oszmán portyáknak, 1441-ben hadjáratot indított a Szerbiába betört török sereg ellen, és Szendrőnél súlyos vereséget mért Iszhák bég hadaira.

A szégyenteljes verség miatt a törökök bosszút forraltak, és 1442-ben Mezid pasa, szultáni szerdár parancsnoksága alatt hatalmas hadsereggel támadtak Erdélyre. Az elbizakodott pasa biztos volt benne, hogy a magyarok nem mernek szembeszállni a jelentős túlerőben lévő oszmán sereggel, de Hunyadit, a kor európai szinten is egyik legkiválóbb hadvezérét cseppet sem ijesztette meg a török fenyegetés.

Hunyadi számos sikeres hadjáratot vezetett a török ellen Forrás: Wkimedia Commons

Noha az első összecsapás alkalmával Marosszentimrénél a létszámhátrányban álló magyar sereg vereséget szenvedett, de Hunyadit ez sem tántorította el az ellencsapástól. Miután rendezte seregét, a győzelemittas Mezid pasa után vonult, erőltetett menetben.

A török hadvezért megdöbbentette a legyőzöttként elkönyvelt „gyaurok" váratlan felbukkanása,

akik Hunyadi parancsnoksága alatt először Nagyszebennél, majd a Déli-Kárpátokban mértek súlyos csapást a pasa seregére. Hunyadi a megzavarodott törököket egészen a Vaskapuig kergette, ahol újabb csapást mért rájuk. Mezid pasa kénytelen volt megszégyenülten visszavonulni, miután Hunyadi támadásai nyomán seregének jelentős részét elvesztette.

Hunyadi János színezett fametszetes portréja a Thúróczi-króniak 1488-as brünni kiadasában Forrás: Wikimedia Commons

A győzelemsorozatot kihasználva, 1442 tavaszán Hunyadi betört a törökvazallus Havasalföldre, kivégeztette a törökbarát vajdát, majd a magyar király számára meghódoltatta az országot. Hunyadi ekkor már az ország leggazdagabb és egyik legnagyobb hatalmú főurának számított. Kortársaitól eltérően pontosan felismerte, hogy mekkora fenyegetést jelent a Magyar Királyságra és egész Európára is az agresszíven terjeszkedő oszmán hatalom. Ezért megfogadta, hogy életét és vagyonát e veszély felszámolásának rendeli alá.

Fényes győzelmek és súlyos vereség Várnánál

Hunyadi János sorozatos hadi sikerei miatt ím már reális lehetőségnek látszott a törökök kiszorítása Európából. Hunyadi ebből a célból indította el 1443 nyarán a „hosszú hadjáratát". A magyar hadvezér serege élén betört az oszmán fennhatóság alatt álló Szerbiába, és sorra megverte az ellene küldött török seregtesteket. A diadalmas győzelmek hatására Szerbiában és Bulgáriában lázadás tört ki az oszmán uralom ellen.

1444 nyarára Hunyadi Szerbia és Bulgária legnagyobb részét felszabadította,

ezért egyes európai körök számára már-már úgy látszott, hogy az európai török uralom napjai meg vannak számlálva. II. Murád szultán a magyarok számára ekkor igen kedvező békeajánlatot küldött a budai udvarnak. Hunyadi Jánost, a rendkívül tehetséges stratégát egyáltalán nem tették elbizakodottá sorozatos győzelmei.

II. Murád oszmán szultán Forrás: Wkimedia Commons / Paolo Veronese

Pontosan tudta, hogy az addig szétvert tartományi török csapatok még korántsem rendítették meg végzetesen a Porta katonai erejét. Cesarini pápai legátus viszont a pápára, és a „pogány elleni harc keresztényi kötelezettségére" hivatkozva egy újabb, ám rendkívül kockázatos katonai kalandba rángatta bele I. Ulászló királyt, és Hunyadi Jánost.

A tét igen nagy volt, és ezt a szultán is tudta, ezért hatalmas sereget mozgósított a magyar támadás elhárítására.

A döntő összecsapás Várna mellett történt, 1444. november 10-én. Az öldöklő küzdelemben a magyar királyi sereg súlyos vereséget szenvedett, a csatában az uralkodó, I. Ulászló is hősi halált halt.

I. Ulászló a várnai csatában Forrás: Wikimedia Commons

A vereség után Hunyadi János csak nagy nehézségek árán térhetett haza. A király halála miatt egyfajta „ex lex" közjogi helyzet alakult ki, hiszen a trón lehetséges örököse, a Bécsben tartott kiskorú V. László már csak az életkora miatt sem volt alkalmas a török jelentette fenyegetés elhárítására. Ezért az országgyűlés 1445-ben először a hét főkapitányból álló tanácsra, majd 1446-tól egyszemélyben Hunyadira, mint kormányzóra bízta az államügyek ideiglenes vitelét.

Új fenyegetés közelít az ország déli határához

Az országot ezekben az időkben nem csak a Porta, hanem III. Frigyes német-római császár is fenyegette. Hunyadi János először győztes háborút viselt a Habsburg-császár ellen, majd 1448-ban egy törökellenes magyar – szerb – albán szövetség élén kísérelte meg ismét az oszmán hatalom visszaszorítását a Balkánról.

III. Frigyes német-római császár, a Hunyadiak egyik legfőbb politikai ellenfele Forrás: Wikimedia Commons

Az 1448.október 17-én elkezdődött második rigómezei csatában azonban a hadiszerencse elpártolt Hunyadi János mellől, és II. Murád szultán súlyos vereséget mért az egyesített keresztény hadakra. A csatavesztés után Hunyadi Barankovics György szerb fejedelem fogságába került, aki csak rendkívül komoly váltságdíj, százezer arany ellenében bocsátotta szabadon a magyar kormányzót. A második rigómezei csata után Hunyadi felismerte, hogy a Magyar Királyság képtelen önerőből kiszorítani a törököt a Balkánról,

és az egyetlen reális cél csak a déli határok megerősítése illetve védelme lehet.

Miután 1453-ban az ifjú V. Lászlót felnőtté nyilvánították, Hunyadi lemondott kormányzói tisztségéről, és a hatalmat a király kezébe adta, de a főkapitányi méltóságát megtartotta.

V. László, a második Habsburg a magyar trónon, és az egyetlen olyan Habsburg-házi király, aki Magyarországon született Forrás: Wikimedia Commons

Hunyadi János a hátralévő éveit teljes egészében a török elleni harcnak szentelte.1453-ban történt azonban még egy fontos esemény: az új oszmán uralkodó, a rendkívül tehetséges és becsvágyó II. Mehmed bevette Konstantinápolyt, és felszámolta a bizánci uralom maradékát.

Mindez új stratégiai helyzetet teremtett a Balkánon.

A török történelem egyik legsikeresebb hódítója, II. (Fatih) Mehmed figyelme Bizánc elfoglalása után északra, a Magyar Királyság területei felé fordult. Noha a rigómezei vereség után Hunyadi még több sikeres portyát vezetett a török ellen, de azt pontosan tudta, az erői nem elegendőek a szultáni fősereg feltartóztatására.

II. Mehmed oszmán szultán bevonul Konstantinápolyba Forrás: Wikimedia Commons

1456-ban II. Mehmed hatalmas haderő élén Nándorfehérvár ellen indult, hogy elfoglalja Magyarország déli kapuját. Nándorfehérvár bevétele ugyanis megnyitotta volna az utat az ország belseje felé. Hunyadi az udvartól és az országbáróktól cserbenhagyva a saját vagyonából állított ki egy húszezer főből álló hadsereget, Nándorfehérvár megvédésére. A várat sógora, Szilágyi Mihály védte nyolc-tízezer emberrel, aki szintén a saját vagyonából fedezte vitézei zsoldját. Ezen felül csak Kapisztrán János, a Vatikán küldötte által összetoborzott, elszegényedett nemesekből, városi szabadokból valamint parasztokból álló, katonailag meglehetősen kétes értékű kereszteseire számíthatott.

Világraszóló diadal születik

A jelentős túlerőben álló szultáni had július elején fogta ostromzár alá a nándorfehérvári erősséget. A falakat a kor legképzettebb ostromtüzérsége lőtte, az akkori világ legnagyobb ágyúival, amelyeket a szultán Konstantinápoly ostrománál vette be, teljes sikerrel. A próféta zöld zászlaja alatt felvonuló muszlim sereg tízszeres létszámfölényben volt a keresztény védőkkel szemben. Hogy a várba ne juthasson be utánpótlás, a törökök hajózárat létesítettek a Dunán.

Szilágyi Mihály védte Nándorfehérvárt II. Mehmed felvonuló csapataival szemben Forrás: Wikimedia Commons

Szilágyi Mihály védősereg csak úgy tarthatott ki, ha kellő időben bejut hozzá az erősítés, Hunyadi húszezer harcedzett és jól kiképzett vitéze. Hunyadi János felismerte, hogy a várba való bejutáshoz meg kell semmisíteni a török hajózárat, amit július 14-én öt órás öldöklő csata után sikerrel véghez is vitt.

A várvédők Hunyadi professzionális seregével megerősítve több török rohamot is sikeresen visszavertek,

ami elkedvetlenítette a pasákat, aki azt tanácsolták a szultánnak, hogy hagyjanak fel a súlyos veszteségekkel járó ostrommal, és vonuljanak el Nándorfehérvár falai alól.

II. "Fatih" Mehmed szultán portréja (Paolo Veronese festménye) Forrás: Wikimedia Commons

II. Mehmed azonban úgy látta, hogy a veszteségek ellenére a mindig meglévő kétségtelen török erőfölény lehetővé tesz egy minden korábbinál koncentráltabb rohamot a falak ellen. Ekkor azonban egy olyan esemény történt, amivel senki sem számolt. A Duna túlsó partján letáborozott keresztesek, hogy néhány, a túlparton nyíllal a törökökre lövöldöző társukat megmentsék az eltakarításukra kirendelt szpáhi lovas szakasztól, János barát parancsa nélkül elkezdtek begázolni a vízbe, és megindultak a túlpart felé. Óriási kavarodás alakult ki emiatt, és Kapisztrán János hiába kísérelte meg visszatartani az embereit, nem járt sikerrel.

Kapisztrán Jánosnak sikerült egy 30 ezer fős irreguláris keresztes hadat felállítania Forrás: Wikimedia Commons/ Tahler TamásPicasa 3.0

Ezért gondolt egy nagyot, és úgy ahogy volt, fegyvertelenül, szőrcsuhában, a kezében tartott feszületet a magasba emelve az emberei élére állt, majd futva megindult a török tábor felé. A keresztesek pedig dörgő éljenzéssel követték vezérüket.

A furcsa roham megzavarta a törököket.

A szultán az anatóliai hadtest lovasait vezényelte ki a keresztesek nem túl veszélyesnek látszó szedett-vedett rohamának feltartóztatására, de ezzel súlyos hibát vétett, mert védelem nélkül hagyta az ágyúkat.

Kapisztrán János és keresztesei elfoglalják a török tábort Forrás: Wikimedia Commons

Hunyadi azonnal felismerte a kínálkozó lehetőséget, riadót rendelt el, és a nehézlovasság élén kitört a várból. Az elsöprő erejű lovasroham legázolta a török tüzérséget, az elfoglalt ágyúkat pedig a teljesen megzavarodott törökök ellen fordították.

Eközben a keresztesek elérték a török tábort, és egészen a szultán sátráig törtek előre.

Az oszmán harcosokat babonás félelem szállta meg a rohamot vezénylő szőrcsuhás, fegyvertelen „öreg dervis" látványától, aki villámló szemekkel, hangosan kiáltozva és a feszületet magasan a feje fölé tartva rohant feléjük.

Hunyadi János nem sokkal a nándorfehérvári győzelem után pestisben meghalt Forrás: Wkimedia Commons / Thaler Tamas

A hadrend felbomlott és a törökök menekülni kezdtek. Maga a szultán is súlyosan megsebesült, akit csak az utolsó pillanatban sikerült kimenekítenie a janicsároknak a csatából. Hunyadi fényes győzelmet aratott; a világraszóló nándorfehérvári diadal után több mint fél évszázadig a Porta nem kísérelt meg újabb támadást az ország déli határai ellen. A fővezér azonban már nem sokáig élvezhette a diadalt, mert a táborban kitört pestis elragadta. Hunyadi János, a legendás törökverő, 565 éve, 1456. augusztus 11-én a zimonyi táborban halt meg.