Ha egy átlagember ránéz Canberra szívárványszínű térképére, csak egy térképet lát – vagy lehet, hogy a következő napi időjárás előrejelzést. De Patrice de Caritat valami egészen mást lát: talajok részletezett tájképét, különböző színekkel, feltárván az elemekben - mint szén, nitrogén, és foszfor - gazdag föld területeit. A geokémikus több, mint két évtizedet töltött azzal, hogy geokémiai atlaszokat készített, hogy segítsen más kutatóknak lenyomozni ritka ásványokat, vagy megérteni egy terület változó környezetét. Most egy új csoport mutat érdeklődést ezek iránt a térképek iránt: a végrehajtó hivatalok.
De Caritat első hívása 2011-ben jött a Királyi Kanadai Lovasrendőrségtől (Royal Canadian Mounted Police) rendőrségtől. Kérdezték tőle, hogy vajon az ilyen térképek, mint az övé, használhatók-e,a bűnügyi vizsgálatokból származó talaj lenyomozásához és talán abban, hogy a gyanusítottakat bűnügyi helyszínek kössék. „Sose gondoltam igazán, hogy ez használható volna bármi ilyesmire. Ez szikrát gyújtott a fejemben."- mondja de Caritat, aki Geoscience Australia ausztáliai kutató ügynökségnél dolgozik.
A következő években de Caritat új módszereket feljesztett, hogy meghatározza a talajminták eredetét az Australia's National Centre for Forensic Studies, igazságügyi tanulmányokkal fogalkozó ausztrál intézettel. 2018-ban kivett egy kutatóévet, hogy az Ausztrál Szövetségi Rendőrséggel (Australian Federal Police) dolgozzon.
Most, ő és kollégái összeállítottak egy több, mint 100 változót használó térképet, hogy meghatározzák,hogy az ausztrál fővárosból, Canberrából származó talajminta a legvalószínűbben honnan származik.
De Caritat a ténymegállapításait júliusban prezentálta az éves Goldschmidt Conference július 4-9-ig tartott geokémiai konferencián.
A rendőrségi erők világszerte már használnak talajmintákat, hogy leszűkítsék a potenciális bűnügyi helyszíneket, vagy gyanusítottakat. Például, ha egy személyről úgy gondolják, hogy eltemetett egy tárgyat egy bűnügyi helyszínen, a személy cipőjéről, vagy lapátjáról szerzett talajmintát összehasonlítják a helyszínről vett talajmintával. Az ásványban, és kémiai komponensekben léveő variciók megmondják a rendőröknek, vajon a minták kapcsolódnak-e, mondja Caitlin Schmaal, Ausztrál Szövetségi Rendőrség bűnügyi kémikusa.
De a nyomozóknak nincs mindig referencia mintájuk, hogy összehasonlítsák egy gyanusítottól gyűjtött mintával,mondja Schmaal. Itt jönnek képbe az új térképek. Ezek univerzális referencia pontokat nyújtanak a nyomozóknak – és egy módot hogy megoldják az eseteket. „A technika, amit itt használunk nem az, hogy gyűjtünk két vagy egy tucat mintát egy bizonyos nyomozásnál, ez valójában megelőző."- mondja de Caritat.
A térképek, amiket de Caritat prezentált a konferencián változókat használt, beleértve színeket, textúrát, kémhatást, és más kémiai tulajdonságokat hogy megkülönböztessék a talaj darabkákat. De Caritat az adatokat régi adatbázisok és az ő és kollégái által a terepen szedett új minták mixtúrájából gyűjtötte. Kombinálva ezeket a változókat, csapata képes volt leszűkíteni egy egyszerű talajminta eredetét Canberra 30%-ára, kizárva a maradék 70%-ot, jelentették a konferencián. Mégha Canberra talajának kevés is a variációja.
Az egyik legnagyobb kihívás egy talajminta leszögezését illetően a variációk skálája, mondja de Caritat. „Készíthetünk geokémiai térképeket kontinentális skálán, de ezek nem fogják megmondani nekünk, hogy vajon egy bizonyos helyszínről vett talaj valakinek a kiskertjéből különböző lesz-e egy 5 cm-rrel arrébb szedett mintától."
Mindazonáltal az új térképek értékes kiegészítői az törvényszéki csoport eszköztárának, mondja Schmaal. „ A talaj bizonyíték hasznos, hogy alátámasszon összefüggéseket személyek, tárgyak, és helyszínek között, és van potenciálja, hogy még nagyobb segítséget nyújtson a nyomozóknak." Alexander Ripp az Imperial College London gekémikusa, aki nem vett részt a kutatásban, azt mondja, úgy gondolja, hogy a e geokémiai térképészet alkalmazása esetről esetre alapon fog zajlani. De ha egyre több adatot vezetünk be ezekbe az esetekbe, az nem lesz rossz dolog, mondja Ripp.
Előre haladván, de Caritat és kollégái új részletket akarnak hozzáadni az osztályozási rendszerükhöz, különösen élő organizmusok összetételéről és DNS-ről, melyek főleg talajdarabkákból származnak.
Azt mondja, ez kitágítaná a paraméter listáját többszázról több tízezerig, és ez segíthetne még nagyobb pontossággal azonosítani talajdarabkákat. Ez rendkívüli módon, rendkívüli módon hathatós lehet, mondja a kutató.
(Forrás: Science and American Association for the Advancement of Sciences)