A megoldás eddig csak edényben tenyésztett baktériumokon lett tesztelve, de az általában használt antibiotikumokkal alkalmazva ezt a módszert, ötször hatékonyabban pusztította el a baktériumokat, mint egyszerre csak egy szer használatakor.
Ha a kísérlet emberekben is hasonló eredményeket ad, akkor használható az antibiotikum rezisztencia elleni küzdelemben, ha arra kérik az embereket, hogy naponta más gyógyszert vegyenek be háromból,
mondja Hinrich Schulenburg németországi Kiel Egyetem zoológus professzora.
Az antibiotikumok a modern orvoslás egyik legnagyobb fejlesztései, amivel a potenciálisan halált okozó betegségeket, mint a sebfertőzések, vagy tuberkolózis, kezelni lehet. De az antibiotikumok hatásossága csökken, mert a baktériumok mutálódva, hogy rezisztenssé válnak hatásaikkal szemben és az új szerek fejlesztése nem elég gyors. Globális kampány folyik hogy megpróbálják megóvni a maradék antibioikumokat használatuk csökkentésével. Az orvosok már egy másik antibiotikumra váltanak, ha egy fertőzést okozó baktérium rezisztenssé válik az először alkalmazott szerre, tipikusan néhány hét után. Schulenburg és kollégái arra kíváncsiak, vajon a kezdettől alkalmazott gyors váltás stratégiája hasznos-e?
2018-ban, egy csapat megmutatta, hogy ha egy tálban lévő baktériumot három különböző mechanizmussal működő antibiotikumok gyors váltogatásával kezelnek, a mikrobáknak hosszabb ideig tart, míg rezisztenssé válnak, mintha a gyógyszereket lassúbb, néhány hetes időbeosztás alatt váltják.
A kísérletben alacsonyabb antibiotikum szinteket alkalmaztak, mint amit szokásosan az adni szoktak az embereknek, hogy ösztönözzék a rezisztencia kialakulását.
A legutóbbi tanulmányban a kutatók azt találták, hogy a gyors körforgásos módszer még potensebb volt, ha a három közeli rokonságban álló antibiotikumot alkalmaztak a béta-laktám csoportból. Ezeket gyakran alkalmazzák a sebfertőzést és tüdőgyulladást okozó Pseudomonas aeruginosa baktérium kezelésére.
Azt mondja Schulenburg, hogy ugyanazon csoportból származó antibiotikumot használnak, kevésbé valószínű, hogy az egyik közülük, allergiát, vagy mellékhatásokat okoz. És ha a módszer jól működik az embereknél, a rendelkezésre álló antibiotikumokat hatékonyabb módon tudnánk használni.
(Forrás: New Scientist)