Óriásit változtak a korallzátonyok fél évszázad év alatt

A korallzátonyok a világtenger legszínesebb és legérzékenyebb ökoszisztémái

Felére csökkent a világ korallzátonnyal borított területe az 1950-es évek óta a túlhalászat, a bolygó melegedése, a környezetszennyezés és az élőhelyek pusztulása miatt - derült ki több ezer kutatás elemzéséből.

Fél évszázad alatt ötven százalék volt a csökkenés

Az Ausztráliánál 2300 kilométer hosszan elnyúló Nagy-korallzátonytól kezdve az Indiai-óceánban lévő Saya de Malha zátonyig mindenütt csökken a korallzátonyok és a körülöttük élő, támogatott halfajok száma. Ez a csökkenés várhatóan tovább folytatódik, ahogy a bolygó tovább melegszik a 21. században - írja a The Guardian. A jelentés 87 ország 14 705, korallzátonyokkal foglalkozó kutatását elemzi.

Az Új-Kaledónia korallzátony a világ második leghosszabb kettős korlátú korallzátonya, amelynek hossza 1500 kilométer Forrás: Getty Images/Arne Hodalic

A One Earth című tudományos lapban bemutatott tanulmány eredményei szerint a korallzátonyokon élő fajok diverzitása több mint 60 százalékkal csökkent,

a zátonyokkal borított területek összmérete pedig nagyjából megfeleződött.

A korallzátonyok alapvető élelemforrást jelentenek világszerte több millió ember, különösen a szigetek őslakos közösségei számára, ahol a halak jelentik az állati fehérjék elsőszámú forrását.

A korallzátonyokat gazdag biodiverzitásuk miatt a tenger esőeredeinek is szokták hívni Forrás: Elter Tamás

A kutatók szerint a visszaesés miatt növekszik az élelmiszerstabilitás csökkenése miatti aggodalom.

A környezeti hatásoknak jobban ellenálló fajok szaporodtak el

Bár a 3582 zátonyról szóló adathalmaz csak az 1957 és 2007 közötti időszakra vonatkozik, a tudósok biztosak abban, hogy a globális trend folytatódik a korallfehéredés, a betegségek és az élőhelyek megzavarása miatt.

A korallzátonyok a világtenger legszínesebb és legérzékenyebb ökoszisztémái Forrás: Maoz Fine

A kutatást vezető Tyler Eddy, az Új-Fundlandi Memorial Egyetem tudósa elmondta, hogy bár országos szinten régóta észlelték a korallzátonyok ökoszisztémáinak csökkenését, meglepő a globális csökkenés mértéke.

A szakértő szerint a korallzátonyok a bolygó legérzékenyebb ökoszisztémái,

és ezek az elsők, amelyek valóban megtapasztalják a klímaváltozás hatásait. A legnagyobb visszaesés Pápua-Új-Guineában, Jamaica és Belize térségében történt.

Az Akabai-öböl koralljai nem szenvednek a hőméréklet emelkedéstől, sem az óceán savasodásától. náluk nem jelentkezik a korallfehéredés. Forrás: https://www.theguardian.com/science/2020/jul/21/heat-resistant-corals-offer-hope-as-climate-crisis-warms-up-oceans#img-1

A fajok összetétele is megváltozott bizonyos területeken: csökkent a hőmérsékletre érzékeny fajok száma, dominánssá váltak az ellenállóbb fajok.

A karibi térségben a korallzátonyok kiterjedése évente mintegy 0,25 százalékkal csökkent,

2017-ben a tengerfenéknek csak mintegy 10 százalékán voltak élő korallok.

Színpompás korallzátony Indonéziában Forrás: © Juergen Freund - www.jurgenfreund.com/Juergen Freund

"Az elmúlt években a karibi zátonyokat hurrikánok és új betegségek pusztították, mindkettő az óceán melegedéséhez köthető" - mondta John Bruno, az Észak-Karolinai Egyetem tengerbiológusa, a kutatás társszerzője.

(Forrás: MTI)