Felfedeztek két ősi galaxist

Az ALMA rádiótávcsöveinek egy része

Új megfigyelési módszerek segítségével fedeztek fel két ősi galaxist csillagászok. A Chilében lévő ALMA obszervatórium segítségével nyertek betekintést a 13,8 milliárd éve keletkezett univerzum korai kozmikus időszakába.

A galaxisok korábban rejtve maradtak, mert az eddigi megfigyelési módszerekkel nem lehetett áthatolni a kozmikus porból álló átláthatatlan felhőn. Az egyik galaxis a valaha megfigyelt legtávolabbi, por rejtette galaxis - olvasható a Genfi Egyetem szerdai közleményében.

A korábbi optikai vagy infravörös teleszkópokkal ellentétben a chilei Atacama sivatagban található ALMA obszervatórium sokkal hosszabb hullámhosszon képes érzékelni milliméteres tartományban. Ezáltal sikerült áthatolni a gáz- és porfelhőn és megfigyelni az ott rejtőző galaxisokat.

Két ilyen több mint 13 milliárd éve kialakult galaxis létezését tudta kimutatni egy nemzetközi kutatócsoport a Genfi és a japán Vaszeda Tudományegyetem, valamint a Japán Nemzeti Csillagászati Obszervatórium vezetésével, az ALMA adatai segítségével.

Az ALMA rádiótávcsöveinek egy része Forrás: Origo

A felfedezés nyilvánvalóvá tette, hogy a korábban észlelt galaxisok száma még nem teljes - írják a kutatók a Nature című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban.

Fudamoto Josinobu, a tanulmány vezető szerzője elmondta: "ezek az új galaxisok nem azért maradtak eddig észrevétlenek, mert annyira ritkák, hanem csak azért, mert teljesen beborította őket a por". A kutatók nagy reményeket támasztanak az új James Webb űrteleszkóphoz, amelyet a NASA december 18-án indít a világűrbe. A NASA első igazgatójáról, James Webbről elnevezett űrtávcső a Földtől mintegy másfél millió kilométerről, a Föld-Nap rendszer L2 Lagrande-pontjából fogja megfigyelni a Naprendszer objektumait és mintegy 5-10 éven keresztül készít korábban elérhetetlen érzékenységű és felbontású felvételeket. Teljesítménye százszor nagyobb lesz, mint a Hubble űrteleszkópé, így nagy tükörátmérőjének és az infravörös tartományban végzett megfigyeléseinek köszönhetően a világegyetem hőskorába kalauzol el.

(MTI/sda)