Ezért látunk az ősz közeledtével több pókot a házunkban

A világ legerősebb pókháló anyaga

Az árulkodó jelek egyértelműek számunkra: itt az ősz. A napok egyre rövidebbek és a hőmérséklet is fokozatosan csökken. Elővesszük a téli ruhákat és gondoskodunk a radiátorok bekapcsolásáról. De vajon honnan tudják a rovarok, hogy közeleg a tél? És mit tesznek a felkészülés érdekében? Ezekre a kérdésekre keresték a válaszokat a tudósok.

A fény segíthet az értelmezésben

A néphagyomány szerint a rovarok és más gerinctelenek meg tudják jósolni az időjárást. Például ha nagyobb méretű pókhálót látunk, akkor az időjárás valószínűleg egyre hidegebb és hidegebb lesz. Mindez azonban a tudomány szerint gyenge a bizonyítéknak számít.

Ám minden bizonnyal elkezdődnek bizonyos változások a rovarok viselkedésében, amelyeket ebben az évszakban láthatunk,

és ez azt mutatja, hogy valahogy mégis képesek előre jelezni az időjárással járó változásokat.

Egy poszméh (Bombus) összetett szemének elképesztő részletességű makrofelvétele. A hozzá hasonló rovarok látási szerve sok apró szemből áll, felbontása nagyjából századrésze az emberi szemnek Forrás: Saftner, Daniel M., Smith, Mark R., Evans, Annette E. and Bellaire, Joseph H. (2013). Image Database: Macroscopic Solutions, LLC.

A rovarok rendkívül érzékenyek a környezeti változásokra, és a fény változása a fő jel, amellyel a rovarok érzékelik az évszakok változását

– mondta Elizabeth Duncan, a Leedsi Egyetem állattani docense a ZME Science online tudományos portálnak. – A rovarok az emberekhez hasonlóan a szemükkel érzékelik a fényt, ám velünk ellentétben nekik több mint két szemük van.

Hozzátette: a fényinformációkat a szemből az agyba továbbítják, és egy belső óra értelmezi, hogy a rovar érzékelni tudja az évszakok változását. Ez persze ugyanilyen fontos az embereknél és más főemlősöknél.

Vándorolnak vagy téli álmot alszanak?

A rovarok esetében azonban elengedhetetlen, hogy reagáljanak az évszakok változására, hiszen hidegvérűek és nem tudják szabályozni a saját testhőmérsékletüket.

Ezeknek az élőlényeknek tehát különböző módszereik vannak a közeledő hideg időjárás kezelésére.

Néhányan, mint például a bogáncslepkék (Vanessa cardui), ősszel elhagyják az élőhelyüket és Észak-Afrikába vándorolnak, ahol szaporodnak. Mások egyfajta saját „fagyálló" fehérjéket állítanak elő, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy megbirkózzanak a téli hőmérséklettel.

A néphagyomány szerint minél több pókháló jelenik meg, annál közelebb a tél Forrás: Pixabay

A rovarok többsége azonban egy lassuló folyamaton megy keresztül, amelyet diapause-nak hívnak, ami a rovar életciklusa alatt a felfüggesztett vagy megállt fejlődés periódust jelent

– magyarázta Thomas Dally, a Leedsi Egyetem posztdoktori kutatója. – A rovarok lényegében télen alszanak.

Ebben az évszakban ezek a rovarok tehát védett helyet keresnek a téli pihenésre. És a szakemberek szerint ezért látunk több pókot is a házunkban és annak közelében ebben az évszakban. Észre vehetünk rovarcsoportokat is, például katicabogarakat, amelyek az ablakpárkány és a sziklák alá húzódnak be.

Ezek a rovarok télen védettek maradnak, és tavasszal újra felébrednek.

Valószínű tehát, hogy a néphiedelmekkel ellentétben a rovarok csak reagálnak az időjárás változására, pont úgy, mint azok az emberek, akik esernyőt visznek magukkal, amikor az ég szürke.