A kreatív siker „varázslatos” képlettel rendelkezhet

Egyes elméletek szerint Van Gogh is skizofréniában szenvedett

Vincent van Gogh rövid, eszeveszett és időnként megkínzott életet élt. Művészeti kereskedőként kezdte tanoncként, utazott misszionáriusként és evangélistaként folytatta pályafutását; majdnem elmegyógyintézetbe zárták, és csak élete végére, tíz évig tartó karrierje után lett művész.

Számos példa akad erre a művészetben, a tudományos és kulturális területeken

Rövid festői pályafutása ellenére Vincent van Gogh remek művészeti alkotásokat hozott létre 1888 és 1890 között, amely során a modern művészettörténet leghíresebb műveit festette, többek között A csillagos éjszakát, a Napraforgót és a hálószobát Arlesben. Az amszterdami van Gogh Múzeumban tett látogatása során Dashun Wang, az Északnyugati Egyetem Kellogg Menedzsmentiskolájának professzora azonban

kíváncsi volt erre az úgynevezett „kreatív dühre", és azon tűnődött, hogy vajon mi válthatta ki.

Ismert erre hasonlító, más példákat nemcsak a művészeti világban, hanem a tudományos és kulturális területeken is.

Vincent van Gogh 1890-es halála óta a holland expresszionista munkái a világ egyik legkeresettebb festményeivé váltak Forrás: Everett - Art / Shutterstock

Wang és kollégái több ezer személyiség karriertörténetét elemezték, és egy közös mintát fedeztek fel: a legsikeresebbek a kreatív kísérletezés és felfedezés időszaka után azonnal befejezték legbecsesebb munkáikat.

Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a kreatív siker talán egy „varázslatos képlettel rendelkezhet".

A Nature Communications tudományos szaklapban publikált tanulmányban a kutatók a mesterséges intelligencia segítségével elemeztek egy hatalmas, több mint 800 ezer festményt tartalmazó adatnbázist, amelyek múzeumokból és galériákból gyűjtöttek, és 2128 művész karrierjét fedték le. Emellett felhasználtak egyet az Internet Movie Database-ből (IMDB), amely 4337 rendező 79 ezer filmjét tartalmazta, valamint a Web of Science és a Google Scholar adatait, hogy elemezzék 20 400 tudós pályafutását.

Az algoritmusokat úgy alakították ki, hogy azok egyfajta eligazodási pontokat kínáljanak:

ilyenek voltak az eladott festmények aukciós árai, illetve az IMDB minősítések és az akadémiai cikkek idézettsége alapján mért adatok. Ezeknek a sorozatoknak az időzítését elemezték annak érdekében, hogy feltárják az egyének karrierútjának mintáit négy évvel a legkreatívabb időszakuk előtt és után.

Öt évig tartott egy-egy ilyen kreatív időszak

Az elemzés során egy átfogó minta bontakozott ki, amely szerint a legsikeresebb művészek, filmrendezők és tudósok egyfajta „kutatási epizódokkal" foglalkoztak, letértek a kitaposott útról, majd ezt követően jövedelmező időszak következett.

Egy-egy ilyen nagyon kreatív sorozat átlagosan csak öt évig tartott.

A szakemberek szerint azok, akik csak kísérleteztek, és nem aknáztak ki egyetlen ilyen kreatív periódust, lényegesen kisebb eséllyel alkottak valami maradandót. Hasonlóképp alakult azoknál, akik a biztonságos terepen maradtak és kizárólag a pénzszerzésre koncentráltak.

Egyes elméletek szerint Van Gogh is skizofréniában szenvedett Forrás: Wikimedia Commons

Sem a felfedezés, sem a kiaknázás nem kapcsolódik önmagában a kreatív sorozathoz

–mondta Wang a ZME Science online tudományos portálnak. – Bár a felfedezést kockázatnak tekintik, mert nem vezethet sehova, növeli annak valószínűségét, hogy egy nagy ötletbe botlik.

Hozzátette: ezzel szemben a pénzszerző magatartást általában konzervatív stratégiának tekintik; ám ha ugyanazt a fajta munkát újra és újra kihasználja valaki hosszú ideig, akkor azzal elfojthatja a kreativitását.

Művei meglehetősen különböznek egymástól

Ahogy arra a tudósok rámutattak, Van Gogh például sokat kísérletezett az 1888-as kreatív sorozatához vezető években. Ezt az időszakot megelőzően a festőművész számtalan rajzot, portrét és csendélet-festményt készített, amelyek meglehetősen különböztek egymástól, és amelyek nagy mértékben különböztek az ezután készült műveitől.

A pisztoly, amelyet Van Gogh használhatott egykor Forrás: AFP/Getty Images/Francois Guillot

Sikerült azonosítani az első szabályszerűségeket a kreatív periódusok megjelenése mögött, ami univerzálisnak tűnik a különböző kreatív területeken

– mutatott rá Wang. – Eredményeink azt mutatják, hogy a kreatív stratégiák egyensúlyba hozzák a kísérletezést a megvalósítással, ezért különösen hatékonyak lehetnek.

Jillian Chown, a Kellogg School menedzsment és szervezetek adjunktusa kiemelte: ez a tudás segíthet az egyéneknek és a szervezeteknek megérteni a különböző típusú tevékenységeket, például új területek felfedezését vagy a meglévő tudás és kompetenciák kiaknázását a legjelentősebb hatás elérése érdekében.