A folyamat visszafordítható, hiszen ha kiszárad a héj, ismét megkeményedik.
A szakértők eredményeikről a Nature Communications című tudományos lapban számoltak be. Az Afrika nyugati partjainak árapályos területein élő állat héjának fő összetevője a fluorapatit nevű ásvány, amely apró kristályok egymás mellé rendeződött soraként jelenik meg.
Fabio Nudelman, az Edinburghi Egyetem kutatója az anyag szerkezetét egy téglafalhoz hasonlította.
Eszerint a téglák a nanokristályok, a téglák közötti habarcs pedig olyan szerves molekulákból áll, mint a kitin és a protein - olvasható a svájci Paul Scherrer Kutatóintézet (PSI) közleményében.
Amikor víz kerül a héjba, a "habarcs" feldagad, puha lesz, a "téglák" pedig eltolódnak egymáson. Ez a tulajdonság növeli a lábasfejűek túlélési esélyét egy olyan élőhelyen, amelyet az erős hullámok és nyugodt víz váltakozása jellemez.
A körülményeknek megfelelő átalakulás megakadályozza, hogy károsodjon a héj.
A kutatással nyert ismeretek új anyagok létrehozásánál is alkalmazhatóak lehetnek - vélik a szakértők. Felhasználható lehet például olyan sportsisakok kifejlesztésénél, amelyek mindig az ütődésnek megfelelő védelmet nyújthatnának.
(Forrás: MTI/sda/APA)