7 gyakori kérdés a szívinfarktus utáni életről

Hazánkban a szív-és érrendszeri beavatkozáson átesettek kezelése gyakran lezárul a kórházi fekvőbeteg osztályról való elbocsátással. Pedig a hosszú távú gondozás elmaradásával az akut esemény megismétlődhet. A kardiológiai gondozás különösen fontos a továbbiakban is, mert a túlélési arány javítható a lehetőségek ismertetésével és folyamatos nyomonkövetéssel.

Sok ember, aki túlélte az első szívinfarktust vagy más súlyos szív-érrendszeri eseményt, úgy véli, idővel visszatérhet a régi életéhez. Dr. Ferenczy Péter, a KardioKözpont kardiológusa, diabetológus szerint ilyenkor egy új életmódot kell kialakítani. A szakorvos a gyakran felmerülő kérdéseket vette számba.

1. Milyen kezelésre van szükség?

A szívinfarktus után alapvető fontosságú az életmódváltás (a legtöbb esetben testsúlycsökkentés és a fizikai aktivitás növelése, valamint a dohányzás elhagyása) es nélkülözhetetlen a gyógyszeres kezelés, melynek figyelembe kell vennie természetesen az esetleges társbetegségeket is. A szívinfarktus után alkalmazott gyógyszereknek bizonyított hatásuk van, az ún. másodlagos (secunder) prevencióban, hogy ne alakuljon ki egy újabb szívinfarktus.

2. Mennyi ideig szükséges pihenni szívinfarktus után?

A pihenés valóban fontos minden élethelyzetben, különösen ilyen komoly esemény után. És bár nagy hangsúlyt kell fektetni a megfelelő minőségű és mennyiségű éjszakai alvásra – az alvászavarokat fontos kezelni -, és napközben is belefér egy kis pihenés, alapvetően érdemes aktívnak lenni. Akár sportos életet élt valaki korábban, akár nem, feltétlenül szükséges a kardiológiai ajánláson alapuló mozgásterápiás program, szükség esetén a speciális gyógytorna.

3. Mikor lehet visszatérni a munkához?
Szövődménymentesen lezajlott szívinfarktus után is 4-5 hét szükséges a regenerálódáshoz. A kardiológiai rehabilitációs programok időtartama is szokásosan 3 hét. Szövődményes esetben vagy előrehaladott társbetegségek esetén ez az időtartam lényegesen hosszabb is lehet - ennek eldöntése mindig személyre szabott.

Érdemes már az első, szokatlan tüneteket is komolyan venni. A fáradtság, a légszomj, a mellkasi fájdalom, a gyors szívdobogás érzés, illetve az egyszer-egyszer „kihagyó” szívverés ugyanis pitvarfibrillációra is utalhatnak. A szív felső üregeiben, a pitvarokban kialakuló fibrilláció hatására, a pangó vér miatt pedig akár vérrögök is keletkezhetnek. Egy elszabaduló vérrög aztán elzáródást okozhat az agyban (stroke) és más szervekben, így mindenképpen fontos a korai felismerés, mert anticoaguláns (vérhígító) kezeléssel megakadályozható vérrög képződés kialakulása. Forrás: https://www.kardiokozpont.hu/24-oras-holter-ekg

4. Normális a hangulatzavar, depresszió?

Tipikusnak mondható, ha valaki egy szívinfarktus után 2-6 hónappal egészen szélsőséges érzelmeket él meg, a dühtől, a szorongáson át a depresszióig. Hiszen ki ne ijedne meg egy ilyen esemény után, ha újra mellkasi fájdalmat tapasztalna? Az is természetesen, ha valaki mérges azért, mert éppen vele történt ez, mások gyászreakcióhoz hasonlatos fázisokon mennek át. Mindazonáltal ha tartósan fennállnak a depresszióra jellemző tünetek (például alvás- és evészavar, kilátástalanság érzése, kimerültség) mindenképpen érdemes pszichológushoz, szükség esetén pszichiáterhez fordulni, hiszen így lesz teljes a felépülés.

5. Normális a szívinfarktus utáni mellkasi fájdalom?

A páciensek egy részénél kialakulhat angina pectoris, ami egyfajta gyorsan múló mellkasi fájdalom, tipikusan fizikai terhelés, nagyobb evés vagy intenzív érzelmek következtében. Akármilyen enyhének tűnik is, vagy gyorsan elmúlik, a mellkasi fájdalom mindenképpen olyan tünet, amit orvossal kell ellenőriztetni. Mivel pedig az első infarktus rizikófaktora lehet egy másodiknak is, ha erre utaló tünetek mutatkoznak, azonnal mentőt kell hívni.

6. Miért fontos a hosszú távú kardiológiai gondozás?

- Röviden azért fontos részt venni a hosszú távú kardiológiai gondozásban, mert így védhető ki legjobb eséllyel egy második infarktus, így javító leghatékonyabban az életminőség és így nyerhető vissza biztonságos módon a teljesítőképesség – ismerteti dr. Ferenczy Péter, a KardioKözpont kardiológusa, diabetológus. – Sokan még ma is úgy gondolják, hogy egy jelentős szív-érrendszeri eseményt túlélve nincs más teendő, csak a felírt gyógyszerek szedése. Többek közt ez a hozzáállás az oka, hogy bár Magyarországon a szív- érrendszeri halálozások száma 1990 óta fokozatosan csökken - aminek a koszorúér betegek világszínvonalú katéteres ellátása az oka -, a 65 éves kor előtti szív- érrendszeri halálozás kétszerese az EU átlagának. Ennek pedig nem csak a rizikófaktorok magas aránya a magyarázata, de az első infarktus utáni életmód is az okok közé tartozik.

A hosszú távú gondozás ugyanis nem csak a gyógyszerek beállításáról szól, de az életmód reformjáról is, aminek éppúgy része a mozgás- és táplálkozásterápia, mint a pszichés gondozás.

7. Milyen életmód elemek a legfontosabbak?

Legegyszerűbb az angol ABC szabályt alapul venni:

A (avoid tobbaco) – a dohányzás kerülése, még a passzív dohányzásé is.
B (become more active) – a rendszeres fizikai aktivitás nem csak a stressz kezelésében alapvető, de a súlyfelesleges leadásában is segít és hozzájárul a vérnyomás és a koleszterinszint csökkentéséhez.
C (choose good nutrition) – a személyre szabott, kiegyensúlyozott táplálkozás a szív-érrendszer védelme mellett a teljes szervezet jobb működését is elősegíti.

(Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu))