A gyermekkori trauma tartós hatással van a felnőttkori kapcsolatokra

A testtömegindex emelkedése növelheti az apátia esélyeit

Egy több mint 2000 felnőtt körében végzett, hollandiai tanulmány kimutatta, hogy a gyermekkori bántalmazás szorosan összefügg a rosszabb minőségű kapcsolatokkal az élet későbbi szakaszában. A korábbi kutatások azt is megállapították, hogy a gyermekkori bántalmazás vagy elhanyagolás bizonytalan kötődési mintákhoz vezethet felnőtt korban, de a jelenlegi kutatás még ennél is tovább megy: azt sugallja, hogy ezek a problémák elsősorban az adott gyermekkori traumához kapcsolódó, súlyos depresszióból fakadnak.

A nagy csoportból álló önkéntesek mindennapjait a szakemberek közel egy évtizede követik nyomon. A vizsgálat első, második, negyedik és hatodik évében a depresszióra és a szorongásra való hajlam tekintetében vizsgálták a résztvevőket. A negyedik évben a gyermekkori bántalmazás jelenlétét is értékelték. A kilencedik évben maguk a résztvevők pontozták a kapcsolataik minőségét, valamint a kötődési mintázataikat. A csoport valamivel több mint háromnegyede számolt be depresszióról vagy szorongásról.

A Child Abuse & Neglect című tudományos folyóiratban publikált tanulmány megerősítette a korábbi megállapításokat, miszerint a rossz bánásmódban szenvedő válaszadók súlyosabb depressziót és szorongást tapasztaltak.

Ezek az egyének rosszabb minőségű kapcsolatokról és magasabb szintű bizonytalan kötődésről is beszámoltak, beleértve a szorongó kötődést – az intimitás extrém szintjét, alacsony autonómiával – és az elkerülő kötődést, amely a magas szintű autonómiát és az intimitással járó kényelmetlenséget jelent.

A gyermekkori bántalmazás vagy elhanyagolás felnőttkorban bizonytalan kötődési mintákhoz vezethet Forrás: pexels.com

A tudósok a tesztek során ki szerették volna deríteni, hogy mi köze lehet ezeknek a tényezőknek egymáshoz. Amikor ellenőrizték a nemet, az életkort és az iskolai végzettséget, azt találták, hogy

a rossz bánásmód és a rossz minőségű intim kapcsolatok közötti kapcsolatot „teljes mértékben közvetíti" a bizonytalan kötődés és a depresszió súlyossága.

Hat különböző lehetőséget modelleztek, hogy lássák, hogyan vezet az egyik a másikhoz. Arra jutottak, hogy leginkább a gyermekkori bántalmazás vezet a megnövekedett depresszió súlyosságához, az aggódó kötődéshez és végül a rosszabb minőségű kapcsolatokhoz.

Ez azt jelzi, hogy rosszabb hangulatuk és egyéb depressziós tüneteik alakulhatnak ki azoknak az embereknek, akik a gyerekkorukkal kapcsolatban rossz bánásmódról számoltak be

– írják a szerzők, amit a ScienceAlert online tudományos portál idéz. – Felnőttként függőbbek és magabiztosabbak is lesznek, és nagyobb szorongást tapasztalnak egy-egy kapcsolatban, ami később hatással lehet annak a minőségére.

Más esetben a rossz bánásmódot a depresszióhoz is köthető, de ezúttal az elkerülő ragaszkodás vezet a rosszabb minőségű kapcsolatokhoz. Ez a szakemberek szerint azért van, mert az elkerülő kötődéssel rendelkező partnerek hajlamosak elutasítani az intimitást, és nehezebben bíznak másokban.

A kutatók végül hangsúlyozták: mindkét lehetőséget meg kell ismételni a további kutatások során; különösen, ha tudni akarják, hogyan és miért vezethetnek az egyes tényezők egy másikhoz.

Mindazonáltal az eredmények nagyrészt illeszkednek azokhoz a korábbi kutatásokhoz, amelyek azt mutatják, hogy a gyermekkori bántalmazás vagy elhanyagolás tartós hatással lehet az ember egészségére és jólétére az élet későbbi szakaszában.