Az új módszerrel emberek vagy állatok életének kockáztatása nélkül lehet észlelni a taposóaknákat, amelyek a múltbéli háborúk után felderítetlenek maradtak. A HUJI becslése szerint mintegy 100 millió ilyen akna létezik a világon.
A Nemzetközi Kampány a Taposóaknák Betiltásáért (ICBL) nevű nemzetközi civil szervezet szerint évente több ezer embert öl meg vagy sebesít meg taposóakna vagy más, háborúkból visszamaradt robbanóanyag.
A kifejlesztett baktérium észleli az éles taposóaknát, a robbanóanyag pernyéjére reagálva világítani kezd, távolról, például drón segítségével lefotózható, így nem kell az aknamezőre lépni.
A technológia azon az tényen alapul, hogy az aknák nincsenek hermetikusan lezárva, így a robbanóanyagok maradványai kijutnak belőlük és a felette lévő földrétegben felhalmozódnak.
A szakértők az E. coli baktériumot genetikai módosítással képessé tették a kémiai dinitro-toluol (DNT), a TNT robbanóanyag illékony melléktermékének észlelésére. Idővel a DNT-felhő beszivárog az aknát fedő földrétegbe. A baktérium ezt "szagolja" ki és gyorsan észlelhető fényt bocsát ki. A fényhatás érdekében a tudósok az óceánokban természetes úton fényt kibocsátó tengeri baktériumok génjeit használták.
A kólibaktérium könnyen hozzáférhető, olcsó, biológiailag lebomló és nagy területek ellenőrzésére is használható, gyorsan, órák alatt észleli az aknákat - fejtették ki a kutatók. A baktériumok más anyagok észlelésére is kifejleszthetők, így az új módszer többféleképpen hasznosítható.
(MTI/Hszinhua)