A kutatócsoport a LOFAR (Low Frequency Aray) hollandiai központú rádióteleszkóp-hálózat segítségével tette a felfedezést. Ez a világ legnagyobb ilyen teleszkópja, amely mintegy 300 ezer négyzetméteres területet képes lefedni.
"A felfedezés fontos lépés a rádiócsillagászat számára, galaxisszerte új planéták felfedezéséhez is vezethet" - mondta Benjamin Pope, a UQ csillagásza.
A Nature Astronomy című tudományos lapban bemutatott felfedezés nemzetközi együttműködés eredménye, melyben a holland Astron rádiócsillagászati intézet munkatársai is részt vettek.
"Régóta tudjuk, hogy saját naprendszerünk bolygói erőteljes rádióhullámokat bocsátanak ki, ahogy mágneses mezejük kölcsönhatásba lép a napszéllel, de a Naprendszeren kívüli bolygóktól érkező rádiójeleket még nem sikerült észlelni" - fejtette ki Pope.
A felfedezést azt követően tették a kutatók, hogy rájöttek, idős, egyébként mágnesesen inaktív vörös törpék felől még mindig érkeznek rádióhullámok.
"Tizenkilenc távoli vörös törpétől érkező jeleket észleltünk, négy esetben a jelekre leginkább a törpe körül keringő bolygó létezése a magyarázat" - mondta Pope.
A tanulmány vezető szerzője, Joseph Callingham, az Astron munkatársa szerint biztosak abban, hogy az észlelt hullámok a csillagok és a körülöttük keringő bolygók közötti mágneses kapcsolat jelei.
A Földnek is van sarki fénye, amely erőteljes rádióhullámokat bocsát ki a bolygó mágneses mezeje és a napszél kölcsönhatásának eredményeként.
Pope elmondta, hogy további kutatásra van szükség az új bolygók létének megerősítéséhez és elemzésükhöz. Némelyikük a Földtől 165 fényévnyi távolságra van.
"Az utánkövetéses megfigyelések alapján kizárható, hogy a Földnél nagyobb tömegű bolygókról lenne szó, de semmi sem utal arra, hogy kisebb planéta ne lenne képes ilyen jelenségre" - fejtette ki a szakértő.