A Review of General Psychology című folyóiratban megjelent korábbi tanulmány szerint az emberek boldogságának 50 százalékát a génjeik határozzák meg, 10 százaléka a körülményeitől, 40 százaléka pedig a „szándékos tevékenységtől" függ, főleg attól, hogy pozitív a gondolkodása vagy sem.
Ez az úgynevezett „boldogságtorta" a pozitív pszichológia követőit támogatja, ami lehetővé teszi számukra, hogy saját maguk döntsenek a boldogságukról.
Ezt a megközelítést azonban a tudomány széles körben kritizálta, miután a genetikával kapcsolatos feltételezéseken alapult, amelyek gyorsan hiteltelenné váltak. A viselkedésgenetikai kutatók évtizedeken keresztül végeztek vizsgálatokat ikrekkel, és megállapították, hogy boldogságuk eltérésének 40-50 százalékát a genetika magyarázza.
A szakemberek ebben az esetben statisztikai technikát alkalmaztak a genetikai és környezeti összetevők megbecslésére az emberek családi rokonsága alapján.
Ám ezek a számok azt feltételezték, hogy az egypetéjű és a kétpetéjű ikrek is ugyanabban a környezetben élnek és nőnek fel, ám ez a feltételezés nem igazán bizonyult minden tekintetben helytállónak.
Erre, a korábbi tanulmányra reagálva jelent meg egy új publikáció, amely már egyfajta „árnyaltabb" megközelítést alkalmazott a gének boldogságra gyakorolt hatásával kapcsolatban, miközben felismerte a genetikánk és a környezetünk közötti kölcsönhatásokat.
A veleszületett tulajdonságok és a nevelés ugyanis nem független egymástól. Tudósok szerint éppen ellenkezőleg: a molekuláris genetika, a gének molekuláris szintű szerkezetének és működésének vizsgálata azt mutatja, hogy a gének folyamatosan befolyásolják egymást.
A gének határozzák meg azt a viselkedést, amely segíthet az embereknek a környezet kiválasztásában.
Például a szülőktől a gyerekekre átadott extroverzió segít a gyerekeknek kialakítani a saját baráti csoportjaikat.
Hasonlóképpen a környezet megváltoztathatja a génexpressziót.
A tanulmány rámutat, hogy amikor a várandós kismamák éhínség miatt szenvedtek, a babáik génjei is ennek megfelelően változtak, ami olyan kémiai változásokat eredményezett, amelyek elnyomták a növekedési faktort. Ennek eredményeként a csecsemők a szokásosnál kisebb súllyal és testhosszal születtek.
A tudósok szerint a veleszületett tulajdonságok és a nevelés kölcsönösen függenek egymástól, és folyamatosan hatnak egymásra. Emiatt pedig két, azonos környezetben nevelkedett személy eltérően reagálhat rá.
A tanulmány alapján az, hogy az emberek boldogabbnak érzik magukat vagy sem, nagyban függ az úgynevezett „környezeti érzékenységüktől", tehát a változásra való képességüktől.
Vannak, akik érzékenyebbek a környezetükre, ezért jelentősen megváltoztathatják gondolataikat, érzéseiket és viselkedésüket bizonyos negatív és pozitív események hatására.
Így amikor egy pozitív pszichológiai könyvet olvasnak, az például hatással lehet rájuk, és ezért lényegesen több változást tapasztalhatnak másokhoz képest, míg ez a változás tovább is tarthat.
Jelenleg nem létezik olyan pozitív pszichológiai beavatkozás, amely minden ember számára működne, mert olyan egyediek vagyunk, mint a DNS-ünk, és mint ilyenek, eltérő a jóléti képességünk és annak ingadozásai az életünk során
– mondta Burke Jolanta , az RCSI Orvosi és Egészségtudományi Egyetem Pozitív Pszichológiai és Egészségügyi Központjának adjunktusa a ScienceAlert online tudományos portálnak.
Hozzátette: vannak, akik egy kicsit keményebben küzdenek a jólétük javításáért, mint mások. Ráadásul szélsőséges esetekben előfordulhat az is, hogy soha nem tapasztalnak magas szintű boldogságot. Mások azonban, akik érzékenyebbek a környezetre és ezért nagyobb a változási képességük, nagyon is képesek a jólétük javítására, és talán még boldogabbnak is érzik magukat;
egészséges életmódot folytatnak, és olyan környezetben élnek és dolgoznak, amely fokozza boldogságukat és növekedési képességüket.
A szakemberek szerint tehát nem a genetika határozza meg, hogy kik vagyunk. Még akkor sem, ha jelentős szerepet játszik jóllétünkben. Az is számít, hogy milyen döntéseket hozunk azzal kapcsolatban, hogy hol és kivel, illetve hogyan éljük az életünket. Ezek ugyanis hatással lehetnek mind a mi boldogságunkra, mind a következő generációk boldogságára.