Régi hiedelem, hogy a denevér elhárítja a balszerencsét, ezért szokás volt a ház népe és a jószág démonoktól való megóvása érdekében a lakóépület és az istálló ajtaja fölé fejjel lefelé lógó denevért kiszegezni. A kereszténység alvilági lénynek tartotta a denevért, ezért láthatjuk sokszor az ördögöt denevérszárnnyal ábrázolni. Ugyanakkor a denevér feltűnik a Bacardi üvegének címkéjén, vagy akár a brit légierő egyes századainak jelképeként is.
Az egyetlen ma élő emlőscsoport, amely képes az aktív repülésre. Első megnyúlt végtagjaik és hátsó végtagjaik között bőrhártya feszül. Testfelépítésük így kiválóan alkalmazkodott a légi életmódhoz. Testük karcsú, nagy mellüregükben nagy teljesítményű szív és tüdő foglal helyet. Áramvonalas testükbe sokszor csak a nagyméretű fülek nem illenek bele, amik egy egészen más funkciót: a tájékozódást segítik elő. A denevérek a kibocsátott ultrahang fülükbe jutó visszhangja alapján igazodnak el. Bonyolult szerkezetű orrlebenyük a kibocsátott hangok terelésében játszik szerepet. A denevérek nem vakok, a tájékozódásban a szemüket is használják. A fejjel lefelé lógás miatt a repülés elindulásánál sok energiát megspórolnak, ellentétben a madarakkal, akik sok energiát elhasználnak a felszálláshoz.
Az európai denevérfajok többsége előfordul Magyarországon – mintegy 28 faj, kivétel nélkül mind védett.
Az elmúlt évtizedekben, a specifikus életmódú, igen érzékeny repülő emlős állatok állományai az emberi hatások következtében drasztikusan megfogyatkoztak. Legtöbb fajuk veszélyeztetetté vált.
A denevér-közösségekre legnagyobb veszélyt szálláshelyeik és vadászterületeik eltűnése, zavarása okozza (pl. intenzív erdőgazdálkodás, idős odvas fák kivágása, fokozódó barlangászati tevékenységek, a vizes élőhelyek pusztulása és a rovarok ellen használt vegyszerek). Néhány faj (pl. a rőt koraidenevér) sikeresen alkalmazkodott az ember által teremtett környezethez - sokszor választja szálláshelyül az épületek padlásait vagy a panelházak hézagait. Az érzékenyebb fajok – amelyek ragaszkodnak természetes szállásaikhoz (faodúkhoz, barlangokhoz) – egyre nehezebb körülmények között élnek. A fajok megóvására legkézenfekvőbb megoldás a természetes búvóhelyeik megőrzése, zavartalanná tétele. Kiegészítő megoldás lehet mesterséges odúk kihelyezése is.
A grammokban mérhető kis emlőseinktől ne féljünk, nem okozhatnak bennünk kárt! Előbukkanásuknak inkább örüljünk, hiszen jelenlétük természetközeli élőhelyet jelezhet a közelben. Nyári estéken sok szúnyogtól is megszabadíthatnak bennünket!
(Forrás: https://www.bfnp.hu/hu/hir/deneverek)