A téglából épült sírhely a Szuj-dinasztia korából (581-618) származik. A fehérmárványágyra a sír tulajdonosának életéről tudósító jeleneteket és vallási történeteket véstek. Az ágy mindkét végén az ősi perzsa vallás, a zoroasztrianizmus egy alakja látható. De buddhista stílusú lótuszábrázolásokat is faragtak a márványba - mndta el Csiao Peng, az anjangi ásatások igazgatója.
A márványágy díszítése betekintést enged a Szuj-dinasztia korának kőfaragási technikájába, és a kínai síremlékekben található kőágyak fejlődésének, formálódásának tanulmányozásához is adalékkal szolgál - fűzte hozzá Csiao.
A helyi régészeti intézet vezetője, Kung Tö-ming elmondta, hogy a sírban egy Csü Csing nevű ember és felesége nyugszik. A sírfeliratok nemcsak a pár nevét árulják el, hanem beavatnak életük egyes részleteibe is.
Kung szerint a Csü család Lunghszi régióban élt a mai Kanszu tartományban. A régió egykor fontos része volt az ősi selyemútnak, az európai, nyugati és közép-ázsiai kulturális hatások is nyomot hagytak benne.
Az ágy és az azon szereplő több tucatnyi kép, amelyek a buddhizmussal és zoroasztrianizmussal kapcsolatosak, a keleti és nyugati civilizáció egymásra hatását bizonyítja, és segítséget nyújt az etnikai és vallási keveredés tanulmányozásához - mondta el Kung.
A régészeti ásatások 2020 áprilisában kezdődtek a sír feltárására. Azóta több mint 120 lelet, köztük kőből készült edények és agyagedények kerültek elő.