Állatoknak építettek különleges hidakat az utak és vasutak felett

Vadaknak épített felüljáró a Banff Nemzeti Parkban, a Kanadai Sziklás-hegységben

Több ország is megpróbál segítséget nyújtani azoknak az állatoknak, amelyeknek a globális felmelegedés miatt nagyobb távolságokat kell megtenniük az élelemért. Svédországban például egy tucat hidat építenek ki, hogy a rénszarvasok biztonságosan átléphessék a vasútvonalakat és a főbb utakat az ország északi részén. Hasonlót építettek már a kanadai Sziklás-hegységben, de a Karácsony-szigeten is segítik a vörös rákok áthaladását egy mesterséges építménnyel.

Nehezen érik el az étrendjük kulcsfontosságú részét képező zuzmókat

A svéd Közlekedési Hatóság a napokban közölte, hogy új hidakat, úgynevezett „renoduktokat" épít a közeljövőben. A szó a ren, mint rénszarvas és a viadukt kreatív egybevonásából jött létre. A munkát hamarosan megkezdik az ország keleti részén fekvő Umea város közelében.

Megváltoztak a rénszarvasok szaporodási szokásai Forrás: Peter Mather

A változó éghajlat miatti nehézségek és a szélsőséges hóviszonyok mellett rendkívül fontos az állatok számára az alternatív legelők megtalálása

– mondta Per Sandström, a svéd Agrártudományi Egyetem tájökológusa a The Guardian online portálnak, aki közvetítőként dolgozik a számik és a hatóságok között az átkelések javításában.

Hozzátette: a globális felmelegedés pusztító hatást gyakorol Svédország rénszarvas állományára, amelynek vadon élő száma jelenleg olyan 250 ezerre tehető, míg 4500 egyedet az őslakosok tartanak.

A legelők egy része még mindig nem tudott regenerálódni a korábban soha nem látott aszályok és tűzvészek után.

Az állatok télen egyre nehezebben érik el az étrendjük kulcsfontosságú részét képező zuzmókat. Hogy miért? Míg a melegebb nyarak elősegítik a zuzmó növekedését, a melegebb és nedvesebb tél inkább csak a csapadékhoz vezet és nem a hóhoz a sarkvidéki leghidegebb hónapokban.

Vadon élő rénszarvasok Forrás: AFP/Hinrich Bäsemann

Ez azt jelenti, hogy amikor a hőmérséklet visszaesik fagypont alá, akkor áthatolhatatlan jégrétegek keletkeznek a talajon, amelyet általában sokkal lágyabb hó kéreg borít, így a rénszarvasok nem képesek megérezni a táplálék szagát és nem tudnak ásni sem, hogy elérjék azt.

Az állatoknak egyre gyakrabban kell távolabbi területeken táplálékot keresniük, ami arra kényszeríti őket, hogy útjaik keresztezzék azokat a vasútvonalakat vagy főbb utakat, amelyeken óriási a forgalom.

Ezért a gépjárművek vagy a vonat gyakran üti el az áthaladni igyekvő szarvasokat, amely mind az állatoknak, mind a járműveknek nagy kárt jelent. Előbbi esetben a legtöbbször az elütött vad pusztulásával jár.

Megelőzik a forgalmi dugókat is

Az északi Norrbotten és Västerbotten megyékbe tervezett, több tucat híd a tervek szerint megkönnyítheti a kialakult helyzetet. Emellett azt is jelenti, hogy a hatóságok már nem lesznek kötelesek lezárni a korábbi gyakorlatnak megfelelően az E4 észak-déli főutat, amikor egy-egy rénszarvas állomány mozgásban van.

A bennszülött számi pásztorok által felügyelt vadak minden áprilisban több százan kelnek át az aszfalton Umeå város közelében, hogy a tomboló tél után nyugat felé induljanak a hegyek felé.

Vadaknak épített felüljáró a Banff Nemzeti Parkban, a Kanadai Sziklás-hegységben Forrás: Ross MacDonald / Banff Nemzeti Park

Mivel Svédország főútja egyre forgalmasabbá vált, az átkelések egyre nehézkesebbek lettek, különösen akkor, amikor a hatóságok nem érkeztek meg időben az út lezárására. Ilyenkor előfordult, hogy a sofőrök megpróbálták megelőzni a rénszarvasokat, de gyakran hosszú forgalmi dugók alakulnak ki, amikor a számi tulajdonosok visszaszerzik az irányítást.

Alig várom, hogy zavartalanul áthaladhassunk az utakon

– mondta Tobias Jonsson, az egyik rénszarvaspásztor, hozzátéve, hogy vele és társaival konzultált a szakhatóság mind a hidak megfelelő elhelyezkedéséről, mind azok kialakításáról. – Meggyőződhettünk például arról, hogy a hidak felül nyitottak és az oldalán egy két méter magas kerítés található, így a rénszarvasok nem tudnak véletlenül leesni onnan.

Hozzátette: emellett az is fontos volt számukra, hogy az építmények ne úgy nézzenek ki, mint az alagutak, ami elriaszthatja az állatokat, amelyek ösztönösen nem akarnak csapdába esni.

Megelőzhetik több milliárdnyi állat pusztulását

Ehhez hasonló hidakat egyre nagyobb számban építenek világszerte a vadon élő állatoknak, amelyek célja a töredezett élőhelyek újra összekapcsolása.

Rengeteg állat tud profitálni ebből az új építményrendszerből, amelyek másként nem tudják túlélni a gyorsan változó világot

– mutatott rá Per Sandström, aki karrierjét az Egyesült Államokban kezdte, és Montana-ban ökológiai folyosókat hozott létre a grizzly medvék számára.

A Karácsony-szigeti vörös rákok felmennek egy, a védelmükre tervezett hídra Forrás: Chris Bray Photography / Swell Lodge

De a világban több példa is akad. A mexikói Yucatán-félszigeten aluljárókat építettek, hogy megvédjék a januárokat a forgalomtól, míg a perui Amazonas természetes előtető-hídjai segítenek a sülöknek, a majmoknak és a farksodróknak átjutni a földgázvezetékeken.

A Karácsony-szigeten a területet specifikus fajának, a vörös rákoknak építettek hidakat az utak fölé, hogy azok milliói haladhassanak át az erdőből a strandok felé éves vándorlásukkor.

Ezek a hidak segítenek megelőzni az utakon évente bekövetkező milliárdnyi állatpusztulást a világ minden táján és ellensúlyozzák az emberi infrastruktúra nem kívánt következményeit.

Felül- és aluljárókat is telepítenek világszerte

Kalifornia déli részén a Santa Monica-hegységben az oroszlánok között beltenyészet jelei mutatkoztak. A szakemberek az okok között nevezték meg, hogy a Los Angeles körüli forgalmas autópályákon alacsony genetikai sokféleségű populációk izolálódtak.

Veszélyes az állatok és az autósok számára is az úton való áthaladás Forrás: Pawel Garski./Alamy

Annak érdekében, hogy megmentsék a hegyi oroszlánállományt a kihalástól, egy 87 millió dolláros (25 620 000 000 forintos) vadhidat terveztek a Los Angelestől északra fekvő 101-es autópálya felett, amely a világ legnagyobb ilyen építménye lesz majd.

Ha az élőhely elszigetelt, akkor az hatással lehet egyes állatok életére, amelyek esetleg nem találnak vizet vagy táplálékot

– mutatott rá Mark Benson, a kanadai Yoho és Kootenay ember-vad együttélést tanulmányozó csapat tagja. – Ám mindez hatással lehet a populációk genetikai sokféleségére is.

Rengeteg ötletes megoldás létezik világszerte Forrás: Pinterest

A szervezet a világ egyik legsikeresebb vadhíd-felépítését felügyelte az albertai Banff Nemzeti Parkban, ahol hét felüljárót és negyvenegy aluljárót telepítettek a Trans-Canada Highway által kettévágott szakaszon.

Az Egyesült Királyságban ezek a hidak a kormány természetvédelmi helyreállítási hálózatának részét képezik,

amelynek célja a biodiverzitású területek összekapcsolása egy 25 éves környezetvédelmi terv keretében. A Natural England 2015-ös áttekintése elismerte a természet előnyeit, és Hollandia példáját hozza fel, amely „ökoduktumok" hálózatát fejleszti, hogy segítse az állatokat az országban.