Az 5,0–5,9-es erősségű földrengéseket mérsékeltnek tekintik a szakemberek, amelyek enyhén károsíthatják a közeli épületeket. A Michigani Műszaki Egyetem szerint a rengés epicentruma szerencsére elég messze volt a sziget lakott területeitől, így nem jelentettek károkat vagy sérüléseket.
A február 24-i eseményt követő rengések ezreinek túlnyomó része kisebb mértékű volt: az Izlandi Meteorológiai Hivatal (IMO) csak két rengést regisztrált 5,0-as fokozat felett.
A reykjaviki lakosok mégis nap mint nap érezték a remegést: egyesek földrengéssel ébrednek, mások földrengéssel alszanak
– mondta Thorvaldur Thordarson, az Izlandi Egyetem vulkanológiai professzora a The New York Times-nak, amit a LiveScience online tudományos portál idéz. – Bár aggodalomra ad okot, mégsincs miért aggódni, mivel valamennyi rengés kisebb és távoli volt.
Eközben az IMO figyelmeztetést adott a Reykjanes-félszigeten megnövekedett földcsuszamlási kockázatra, de további útmutatást nem nyújtott a városlakók számára.
Izland déli részén korábban a vulkánkitörések előtt ehhez hasonló, tömeges szeizmikus aktivitást figyeltek meg.
Az ügynökség szerint valószínűleg az észak-amerikai és az eurázsiai tektonikus lemezek találkozásának határán lévő magmamozgás okozza a rengéseket, ami a Reykjanes-félsziget öt aktív vulkánjának „fűtőanyagát" szolgáltatja. A szakemberek úgy vélik, hogy ha az elkövetkező hetekben Izland déli részén valamelyik vulkánnak megnyílik a kürtője, akkor kitörések várhatók.
A déli vulkánok esetében körülbelül 800 évente tapasztalhatunk ehhez hasonló „impulzusokat"
– magyarázta Thordarson. – Az utolsó ilyen a 11. és 13. század között következett be, tehát Izland „időben van" egy újabb kitörési sorozathoz.
Hozzátette: a földrengésekhez hasonlóan ezek a lehetséges kitörések is kevés veszélyt jelentenek Izland lakóira; egyáltalán nem hasonlítanak az Eyjafjallajökull vulkán 2010-es robbanásszerű kitöréséhez.
Az Izland délnyugati részén található kitörések folyékony kőzet típusúak
– jelentette ki Dave McGarvie vulkanológus, az angliai Lancashire-i Lancaster Egyetem munkatársa a The Conversation online portálnak. – Ennek eredményeként csak lassan mozgó láva folyamok erednek a „finoman felrobbanó" kráterekből és kúpokból.
Izlandon ezeket viccesen" turisztikai kitöréseknek" is nevezik, mivel viszonylag biztonságosak és kiszámíthatóak a Guide to Iceland szerint.