Az emberek nemcsak az ízéért, hanem az ezerféle alakjáért is szeretik az olasz tésztaféleségeket. Egészen más érzés egy cső alakú pennét vagy rigatonit a villára tűzni, mint egy csavart fusillit vagy rotinit. Pedig maga a tészta mindegyiknél pontosan ugyanaz, csak a formák eltérőek: a farfallét a conchigliétól csak az alakja különbözteti meg, semmi egyéb.
A gond az, hogy a tésztaféléket a trükkös alakjuk miatt a töltőtömeghez képest aránytalanul nagy zacskókba és dobozokba kell csomagolni. Ez a probléma ragadta meg a Carnegie Mellon Egyetem (USA) Alakváltó Anyag Laboratóriumában dolgozó anyagtudósok fantáziáját, és elő is álltak egy roppant szellemes válasszal:
kidolgozták az önformázó tésztát, ami nyersen lapos, de főzés közben az ismerős alakok valamelyikére kunkorodik.
A csoport parányi barázdákat alakít ki a tradicionális, csak semolina-lisztből és vízből álló tészta felszínén, s e bemélyedéseket olyan rafinált módon helyezik el, hogy a hatásukra a tészta főzés közben kívánság szerint csövekké, csavarokká, pillangókká és egyebekké pöndörödik fel.
A végső formáját elnyert tészta kinézetre, ízre és minden egyéb érzékszervi jellemzőjére nézve megegyezik a hagyományos olasz pastával, de egyfelől új, csak a fantázia által behatárolt lehetőségeket nyit az ételdizájnerek számára, másfelől a „lapra szerelt" nyers forma jelentősen racionalizálni engedi a csomagolást, amivel helyet és energiát takarít meg a tárolás és a szállítás során.
Pontosan a lapra szerelt bútorok inspiráltak bennünket: hogy mennyivel kisebb helyen elférnek, mennyivel könnyebb őket tárolni, és milyen jelentősen csökkentik a szállítás ökológiai lábnyomát
– mondta el Lining Yao, aki a Carnegie Mellon Egyetem Számítástechnikai Karának Ember-Számítógép Kölcsönhatás Intézetében működő Alakváltó Anyag labort vezeti. – Úgy döntöttünk hát, megvizsgáljuk, segíthet-e az általunk kidolgozott alakváltó anyag-technológia a laposan csomagolt tészták kifejlesztésében, amelyektől hasonló fenntarthatósági előnyöket remélünk."
A csoport az alakváltás fizikai mechanizmusával és a tervezési elvekkel kapcsolatos tudását az „Alakváltó tészta – és ami azon túl van" című közleményben ismerteti, amely címlapsztori lett a Science Advances folyóirat legutóbbi számában. A szerzőgárda 17 tagot számlál, köztük a Carnegie Mellon kutatóin kívül a Syracuse Egyetem és a kínai Zhejiang Egyetem anyagtudósaival, mechanikai mérnökeivel, illetve számítógépes tervező és gyártási szakemberekkel.
A lapos tésztába belenyomtatott mélyedések megnövelik a tészta adott területének átfőzéséhez szükséges időt. A mélyedések helyének és milyenségének pontos megtervezésével a kutatók irányítani tudják, milyen alakot vegyen fel a tészta főzés közben.
A benyomott oldal kevésbé tágul a főzés során, mint a lapos oldal, ezért a tészta meghajlik"
– magyarázta Teng Zhang, a Syracuse Egyetem tanára, aki a projektben a modellelemzést végezte.
Mivel az alakváltozást a felszíni bemélyedések irányítják, a módszer bármilyen duzzadásra képes anyag esetében alkalmazható. A csoport megmutatta például, hogy szilikongumi lapokat is hasonló alakváltásra tud késztetni ugyanezzel a technológiával.
Az eljárás a lágy robotikában és az orvosi eszközök tervezésében egyaránt hasznunkra válhat"
– emelte ki Wen Wang, az Alakváltó Anyag Laboratórium korábbi munkatársa.
Az élelmiszerek csomagolására használt műanyag óriási részét teszi ki a globális háztartási hulladékmennyiségnek, és a műanyag csomagolások jelentős hányada a szelektív gyűjtésre és újrahasznosításra irányuló erőfeszítések ellenére is az óceánban végzi. Ezért a hatékonyabb csomagolás a hulladékmennyiség mérséklésének kulcsfontosságú eleme, amely hozzásegít egy fenntartható jövőhöz. A lapos tészta nemcsak kevesebb csomagolóanyagot igényel, de a szállítás és tárolás során helyet is megtakarít.
Közleményükben a kutatók azt is felvetik, hogy a laposan csomagolt tészta a főzés széndioxid-kibocsátását is csökkentheti. A pasta hazájában, Olaszországban az üvegházhatásúgáz-kibocsátás nagyjából 1 százalékáért a tésztafőzés felelős.
Márpedig a lapos tészta hamarabb átfő, mint a hengeres, így a főzéssel járó széndioxid-emissziót is mérsékelheti.
Az Alakváltó Anyag labor korábbi posztdoktor munkatársa és a cikk vezető szerzője, Ye Tao éles bevetésen, egy kirándulás alkalmával is tesztelte a lapos tésztát. A tészta csakugyan kevesebb helyet foglalt el a hátizsákjában, nem tört össze kirándulás közben, és tökéletesen megfőtt a hordozható turista-gázmelegítőn.
Az alakváltó tészta állagában, ízében és megjelenésében egyaránt megkülönböztethetetlen volt a hagyományostól"
– szögezte le a kutatónő.
Nyilvánvaló, hogy a közönséges tészta is alakul némiképp főzés közben, hiszen megduzzad és megpuhul. A csoport a tészta e természetes tulajdonságait aknázta ki a laposan csomagolható változat megtervezésekor. Az ötlet pedig nem a semmiből jött, hiszen Lining Yao és laboratóriuma sok éve tanulmányozza a legkülönbözőbb anyagok, így műanyagok, gumik, szövetek és más élelmiszerek alakváltó sajátságait és ezek lehetséges alkalmazását.