A Cell Reports folyóiratban megjelent kutatás az agy véráramának korábbi méréseire épült az alvás és az ébrenlét különböző fázisaiban, amelyek ellentmondó eredményeket hoztak. A most publikált tanulmányban a tudósok egy technika segítségével közvetlenül megjelenítették, hogyan mozognak a vörösvértestek az alvó és ébren lévő egerek agykapillárisain, miközben a szakemberek mérték az agy aktivitását.
Festéket használtunk az agyi erek láthatóvá tételére fluoreszkáló fényben, a kétfoton mikroszkópia néven ismert technika segítségével
– mondta a tanulmány vezető szerzője, Yu Hayashi professzor a ZME Science online tudományos portálnak. – Ily módon közvetlenül megfigyelhettük a vörösvértesteket a neocortex kapillárisaiban.
Hozzátette: meglepődtek az eredményen, ugyanis a REM alvás során a vörösvértestek áramlottak az agyi kapillárisokon, de a kutatók nem találtak különbséget a nem REM alvás és az ébrenlét között.
Ez szerintük azt mutathatja, hogy a REM-alvás egyedülálló állapot.
Annak érdekében, hogy segítsenek tisztázni a témával kapcsolatos, korábbi megállapításokat, a szerzők az elektromos aktivitás mellett figyelemmel kísérték az agy áramlási sebességét az agy különböző területein.
Ez utóbbit használták a különböző tudatállapotok megkülönböztetésére (nem REM-alvás, REM-alvás, teljes ébrenlét).
A szakemberek végül arra jutottak, hogy a REM alvásnak fontos szerepe van az agy működésében. Ilyenkor ugyanis az agyi kapillárisokban tapasztalt fokozott véráramlás elősegítheti a „hulladék" eltávolítását az agyszövetekből.
Az alvást nagyjából 2-3 éves korig az idegi átszervezésre használjuk, majd a funkció elmozdul a tisztítási és javítási feladatok felé
– magyarázta Yu Hayashi. – A REM-alvás ciklusokban zajlik az éjszaka folyamán: a 7-8 órás alvás során az egészséges felnőtteknek általában négy REM-fázisuk van.
A tanulmány szerint a REM alvásban az agyunk szinte olyan aktív, mint az ébrenléti állapotban, amit az emlékek megőrzéséhez hozzájáruló, fontos tényezőnek is tartanak.