Rengeteg bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az alvásunk hossza és minősége összekapcsolódik a mentálisan megterhelő tevékenységekben nyújtott teljesítményünkkel. Ilyenek például egy beszélgetés fenntartása vagy a problémamegoldás. A kutatók korábban azonban nem vizsgálták meg ennyire alaposan, hogy
az alvás vajon hogyan befolyásolja a kognitív szempontból kevésbé megerőltető tevékenységeket, például a járásunkat.
A Scientific Reports tudományos szaklapban publikált, új tanulmányban a tudósok egy sor kísérletet végeztek önkéntesekkel és azt találták, hogy azok, akik alváshiányban szenvedtek, nem tudták túlzottan kontrollálni a lépéseiket a futópad tesztjén. Ez még egyértelműbben jelentkezett azoknál a diákoknál, akik egyáltalán nem aludtak, mert a másnap reggeli vizsgára kellett készülniük, ám a járásuk szabályozásának képessége csökkent.
Tudományosan eddig nem volt világos számunkra, hogy a szinte automatikus tevékenységeket, mint például a járásunkat befolyásolhatja az alváshiány
– mondta Hermano Krebs, a tanulmány társszerzője a ZME Science online tudományos lapnak. – Ebből az is látszik, hogy az alvás kompenzálása fontos stratégia is lehet, például azok számára, akik krónikus alváshiányban szenvednek, mint mondjuk a több műszakban dolgozók, az egészségügyisek és a rendvédelmi szervek munkatársai.
Az elmúlt évtizedben Krebs és munkatársai az MIT-nél a járásszabályozást és a járás mechanikáját vizsgálták, és stratégiákat próbáltak kidolgozni olyan betegek számára, akik agyvérzésen vagy más, a mobilitásukat korlátozó állapoton estek át.
Kimutatták, hogy a séta hozzájárulhat az automatikusabb folyamatokhoz.
A MIT korábban együttműködési megállapodást írt alá a Sao Paulo Egyetemmel. A szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy finomabb ingerek, mint például a hallási jelzések, szintén befolyásolhatják-e a gyaloglásunkat. Arra kérték az önkénteseket, hogy sétáljanak egy futópadon, miközben váltogatták a metronóm frekvenciáját; a kísérletbe bevont személyek anékül igazították a ritmushoz a járásukat, hogy észrevették volna.
Ez arra utal, hogy a járás nem csupán egy automatikus folyamat, és hogy az agyunk nagy hatással van rá
– magyarázta Krebs, aki kollégáival folytatta a teszteket, amelyek során a diákok általában véve rosszabbul teljesítettek, amikor alváshiányban szenvedtek.
A tanulmány eredményei végül azt mutatták, hogy a járás nem egy automatikus folyamat, és hogy az alvásmegvonás befolyásolhatja azt.
Az ebből következő hatások enyhítésére a kutatók stratégiákat is javasoltak:
egyrészt ideális esetben mindenkinek nyolc órát kellene aludnia éjjel, másrészt ha ezt nem tudjuk teljesíteni, akkor érdemes minél többet és rendszeresebben kompenzálnunk, például hétvégén.