Rejtélyes tárgyakat találtak a Hatsepszut halotti temploma alatti sírban

Hatsepszut az ó-egyiptomi történelem legjelentősebb női fáraója volt

A  Királyok Völgyéhez közel fekvő Hatsepszut halotti templomban különleges felfedezésre jutottak az archeológusok  egy földalatti sírban. Az ókori egyiptomi templomépítészet remekművének tartott épületet a XVIII. dinasztia uralkodása idején építették, amikor az újbirodalmi Egyiptomi elérte legnagyobb kiterjedését. Hatsepszut temploma három teraszával a Nílus nyugati partján található a mai Luxor közelében, az ókori egyiptomiak által csak „Völgy"-nek nevezett Deir el-Bahriban.

Ezt tartják az ókori egyiptomi építészet egyik legszebb épületének

Henemetamon Hatsepszut az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia ötödik fáraója volt és közel 22 éven át uralkodott Egyiptom fáraónőjeként időszámításunk előtt 1500 körül. Neve annyit jelent: „aki egy Ámonnal", azaz a Napistennel.

Hatsepszut fáraónő időszámításunk előtt 1479 és 1458 között uralkodott Forrás: https://www.egypttoursportal.com//Https://Www.Egypttoursportal.Com/

Uralkodása alatt virágzott a kereskedelem, különösen az arany-, a tömjén-, a párducbőr-, az elefántcsont- és a fakereskedelem, miközben javarészt béke honolt az országában, így

nagyszabású építkezésekbe kezdett, amivel messze túltett a dinasztia más fáraóin.

Építkezésekbe, bővítésekbe renoválások egész sorába fogott: Thébában például kibővítette a karnaki és luxori templomegyüttest, majd Közép-Egyiptomban sziklaszentélyt emeltetett, valamint több, a hükszósz háborúk idején romlásnak indult templomot is helyreállíttatott.

Hatsepszut az ó-egyiptomi történelem legjelentősebb női fáraója volt Forrás: Brian Cramer

A karnaki templomhoz építtetett egy palotát is, illetve egy kvarcitból készült bárkaszentélyt Ámon szent bárkája számára.

Legnevezetesebb építkezése mégis a Nílus bal partján, Dejr el-Bahari-ban álló templom, amely Hatsepszut halotti temploma néven ismert.

Az ókori egyiptomi templomépítészet egyik legszebb épületének tartott épületnek tágas udvara van, ami után két, pillérekkel osztott homlokzatú terasz következik, ezekre széles rámpák vezetnek fel. A templom ahhoz a hegyhez támaszkodik, amelynek túlsó oldalán a fáraónő sziklasírja helyezkedik el.

Hatsepszut Deir el-Bahari-i temploma Forrás: Wikimedia Commons

A régészek szerint a királynő uralkodásának hetedik évétől a huszonkettedikig, azaz tizenöt évig tarthatott az építkezés.

A kiemelkedő szépségű templomépítészeti alkotás falain a képi jelenetek Hatsepszut életének és uralkodásának főbb eseményeit elevenítik fel.

Hatsepszut tudományos igényű arcrekonstrukciója Forrás: Reddit

A templomban több kápolnát is emeltek: magának Hatsepszutnak, valamint I. Thotmesznek, az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia harmadik fáraójának, illetve Hathornak, a szépség, az öröm, a szerelem és anyaság istennőjének.

Több tonna kőtörmelék alatt rejtőztek a leletek

Hatsepszut templomának feltárását Auguste Mariette francia régész indította el még 1858-ban. A munkálatok befejezése azonban Edouard Édouard Naville svájci egyiptológusra maradt 1893 és 1896 között.

Eddig fel nem fedezett tárgyi leletek rejtőztek a sziklatörmelék alatt Forrás: Dr. Patryk Chudzik

Egy lengyel-egyiptomi régészeti csoport 1961 óta dolgozik a templom állagmegőrzésén, amihez a közelmúltban a Varsói Egyetem Mediterrán Régészeti Központjának (CAŚ) csapata is csatlakozott. A szakemberek a közelmúltban épp a Hathornak szentelt kápolna helyreállításán dolgoztak, ami alatt egy sziklába vájt sír található is található, mintegy tizenöt méter hosszú folyosóval és a temetkezési kamrával. Ezt a régészek korábban érintetlenül hagyták.

A kutatók azonban most felfedezték, hogy a több tonna kőtörmelék alatt több száz különleges műtárgy rejtőzik.

Több felajánlást is találtak a régészek Forrás: M. Jawornicki

A leletek kora egészen a Középbirodalomig nyúlik vissza (amikor a sír épülhetett), illetve az ezt követő Újbirodalom időszakára is kiterjed.

Elképesztő a talált leletek száma és minősége; akad köztük egy fafigura is, ami valószínűleg a sír tulajdonosát ábrázolja, a fején parókával

– mondta Dr. Patryk Chudzik, a CAŚ munkatársa a HeritageDaily online tudományos portálnak. – A sírt ráadásul II. Mentuhotep fáraó temploma mellé építették, ami egyfajta rokonságot feltételez.

A kőtörmelékben a régészek festett edényekre és növényi motívumokkal díszített tálakra is bukkantak, amelyek szintén a XVIII. dinasztiához köthetők.

Ez a fafigura rejtőzött a sírban Forrás: M. Jawornicki

Emellett egy tehén agyagfiguráját és több tucat más figurát is találtak, amelyek áldozati tárgyként szolgálhattak a kápolnában.

Dr. Chudzik úgy véli, hogy ezeket a tárgyakat a templomszolgák dobhatták a sírba, akik bár szívesen fogadták ezeket a felajánlásokat, ám nagyon kevés helyük volt a kápolnában való tárolásukhoz.