A házimunka segíthet megőrizni a testi-lelki egészséget idős korban

Minden mozgás számít

Az új kutatások szerint az otthon végzett házimunka idővel hozzájárulhat az elménk és testünk egészségének megőrzéséhez. A tudósok szerint az életkor előrehaladtával a fizikai aktivitás számos egészségügyi előnnyel jár, mind fizikailag, mind szellemileg. Ezek közé tartozik a jobb memóriafunkció, a hosszabb figyelem és a jobb izomerő. Idősebb korban bármilyen fizikai erőfeszítés segíthet ugyanis csökkenteni a hosszú távú állapotok, a mozgásképtelenség, a függőség és az általános halálozás kockázatát.

A legtöbb ember nem éri el az ajánlott heti fizikai aktivitási szintet

A BMJ Open tudományos folyóiratban publikált, új kutatás szerint még a ház körüli munkák is segíthetnek fizikailag aktívnak maradni.

Minden mozgás számít Forrás: pexels.com

Az aktív életmóddal kapcsolatos egészségfejlesztési üzenetek nem csak a rekreációs fizikai tevékenységekről szólhatnak

– magyarázta Dr. Shiou-Liang Wee, a Szingapúri Nemzeti Egyetem Pszichológiai Orvostudományi Tanszékének munkatársa a ZME Science online tudományos portálnak. – A házimunkát sok idős felnőtt céltudatosan végzi, függetlenül a szabadidős tevékenységtől, az ingázástól és más, mozgással kapcsolatos tevékenységektől, ám a nehéz házimunka élesebb memóriával és jobb esés elleni védelemmel járt a kísérletekben az idősebb felnőtteknél.

A szakemberek szerint a globális megfigyelési adatok azt mutatják, hogy a legtöbb ember nem éri el az ajánlott heti fizikai aktivitási szintet; különösen a fejlett országokban élők nem végeznek elegendő testmozgást a világátlaghoz képest.

Talán másként néz ezentúl a toalett pucolásra is? Forrás: pexels.com

Ahogy arra a tanulmány rámutat, a házimunka a fizikai aktivitás egyik fajtája, amelyet bizonyos mértékig mindenki végez.

Ennek megfelelően a csapat azt szerette volna vizsgálni, hogy a háztartási munkák elvégzése hogyan segíthet az embereknek egészségesen öregedni, és hogy javíthatja-e az idősebb felnőttek fizikai és szellemi kapacitását.

A tanulmányban 489, véletlenszerűen kiválasztott, 21 és 90 év közötti felnőtt vett részt.

Mindannyian önállóan éltek egy lakóvárosban, és alkalmasak voltak a napi feladatok önálló elvégzésére. A 21-64 évesek a „fiatalabbak", míg a 65-90 évesek az „idősebbek" kategóriába kerültek.

Megkülönböztették a nehéz és könnyű házimunkákat

Annak érdekében, hogy meghatározzák a résztvevők fizikai felkészültségének alapvonalát, a csapat megmérte a járási sebességüket és a székről ülő helyzetből felállási sebességüket. Egy sor tesztet – beleértve a rövid és késleltetett memóriát, a térlátási képességet és a figyelem-tartamot – alkalmazták szellemi mozgékonyságuk meghatározására.

Ezen kívül minden résztvevőt megkérdeztek arról, hogy milyen gyakran és milyen intenzíven végeznek házimunkát, más típusú fizikai aktivitás mellett.

A háztartási feladatokat könnyű és nehéz tevékenységekre osztották. A könnyűek közé tartoztak az olyan házimunkák, mint a mosakodás, a portörlés, az ágy bevetése, a vasalás, a ruhák kiteregetése vagy a főzés. A nehezek közé tartozott az ablaktisztítás, az ágyneműcsere, a porszívózás, a padlómosás vagy egy szoba festése, illetve dekorációja.

A felmosás is felér egy könnyű testmozgással Forrás: pexels.com

Mind a házimunka, mind a testmozgás fizikai erőfeszítéssel és energiafelhasználással jár, ami a feladat metabolikus megfelelőjeként (MET) mérhető

– tette hozzá Dr. Shiou-Liang Wee. – A könnyű házimunka 2,5 MET, mint a jóga; a nehéz házimunka 4,0 MET, mint az erőnléti edzés.

A csapat végül azt találta, hogy a házimunka jobb fizikai és szellemi teljesítménnyel járt az idősebb korosztályok körében. Az idősebb csoportba tartozó, nagy mennyiségű könnyű és nehéz házimunkát végző résztvevők kognitív pontszámai, 8 és 5 százalékkal voltak magasabbak, mint azoké, akik csak kis mennyiségben végeztek ilyen feladatokat.

A házimunkák intenzitásuk alapján is eltérő hatást gyakoroltak a résztvevők kognitív képességeire.

A nehéz házimunka például 14 százalékkal magasabb pontszámmal járt a figyelemfeladatokban, 8 százalékkal a gyorsabb ülő-felállási idővel, és átlagosan 23 százalékkal magasabb pontszámmal egyensúlyozó, illetve koordinációs feladatokban. A könnyű házimunka 12 százalékkal, illetve 8 százalékkal magasabb rövid és késleltetett memória pontszámmal járt.

A szakemberek végül azt is kiemelték, hogy miután mindez egyfajta megfigyeléses vizsgálatnak számít, ezért nem használható ok-okozati összefüggések megállapítására.