Az érmék íves megjelenésűek, és az úgynevezett „regenbogenschüsselchen" néven ismertek, ami szabadon fordítva „szivárványos csészéknek" felel meg. Az ilyen típusú fizetőeszközök körülbelül kétezer évesek, és általában a Brandenburg régióban nem őshonos kelta kultúrákhoz kötődnek. Ezt a kincset azonban egy ősi településen találták, amely
a korai, úgynevezett germán Jastorf kultúrához kapcsolódik: ez a vaskori anyagi kultúra az északi bronzkorból fejlődött ki Észak-Németországban és Dániában a Krisztus előtt 6. és 1. század között.
A kutatók számára rejtély, hogy vajon miért pont itt helyezték el ezt a kincset, de az egyes érmék hasonlósága arra utalhat, hogy valószínűleg egyszerre temették el őket.
Ez egy kivételes lelet, amelyet csak egyszer tesz az ember az életben
– mondta Wolfang Herkt, a kincset felfedező régész a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Jó érzés, hogy egy ilyen lelettel hozzájárulhatok az ország történelméhez.
A régészek szerint a lelet a vaskori Európa messzire nyúló hálózataira deríthet fényt, ami a második legnagyobb ilyen típusú kincs, amelyet térségében találtak.