Dr. Emma Levitt 2017-ben fejezte be „ A magas státuszú maszkulinitás kialakítása a versenyeken és a harci tevékenységen keresztül a késő középkorban" (The Construction of High Status Masculinity through the Tournament and Martial Activity in the later Middle Ages) című PhD értekezését, de csak nemrég publikálta az „Egy jóképű ember teljes szellemi karaktere egy nagy lovon" (The whole stature of a goodly man on a large horse) tanulmányát egy könyv fejezeteként, amit a Nemzetközi Középkori Kongresszuson mutatott be, bár eredetileg a windsori kastélyban tett látogatása inspirálta.
Ha belegondolunk mindabba, amit VIII. Henrikről tudunk, közte arra, hogy életében milyen óriási formátumú karakter volt, illetve arra, hogy a Tudor-udvar milyen extravagánsnak számított, akkor a Szent György-kápolna földjében lévő fekete márványlap nem pont olyan, mint amire számítanánk
– fejtette ki Dr. Emma Levitt a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Nagyon érdekelt a téma, és némi kutatás során eljutottam John Speed, egy 17. századi forrás egy olyan kéziratához, amely Henrik sírjának eredeti tervrajzait tartalmazta.
Hozzátette: az eredeti tervek szerint az angol király életnagyságú szobrot kapott volna, amely egy páncélban ábrázolta volna őt lóháton, egy diadalív alatt. A szakember szerint kidolgozott és költséges tervekről van szó, és egy olasz szobrászt bíztak meg az összeállításával.
A javasolt szobor a Szent György-templomban kapott volna helyet, mivel Henriket IV. Eduárd és VI. Henrik közelében akarták eltemetni, mint a Rózsák háborúja után egyesült ország fontos szimbólumát. Édesapját, VII. Henriket a Westminster Apátságban helyezték örök nyugalomra, ám a fiának nem váltak valóra a saját emlékművével kapcsolatos reményei.
Henrik kincstárát kimerítették a Franciaország elleni háborúk az 1540-es években
– teszi hozzá a kutató. – V. Eduárd uralkodása idején történt némi előrelépés gazdasági téren, ám az ő kincstárában is szűkösen állt rendelkezésre a pénz, ráadásul az uralkodása is rövid ideig tartott, míg az őt követő I. Mária sem tett semmit.
Kiemelte: mindez összefüggésben lehet azzal, hogy Mária nem ápolt túl jó kapcsolatot az apjával, és ellenezte az édesanyjával, Aragóniai Katalinnal való bánásmódát. És bár a később trónra kerülő I. Erzsébet érdeklődött a király eredeti tervei iránt, mégsem készíttetett el azokból semmit.
VIII. Henrik úgy tervezte, hogy az emlékművét látva hősies, férfias vezetőként emlékeznek majd rá.
Azt remélte, hogy imázsát megőrzi IV. Eduárdhoz, a harcos királyhoz való közelsége, és azt is, hogy a lovagi tornákon való részvétele tovább gyarapítja a körülötte keringő mítoszok sorát.