Az Olasz Kulturális Minisztérium régészeti részlegének szakértői épp a Via Luigi Tosti egyik lelőhelyét vizsgálták meg Róma Appio Latino kerületében egy víziút-pótlási projekt előkészítéseként, amikor felfedezték a kutyafejű szobrot.
A lelet körülbelül félméterrel az utca szintje alatt, más temetkezési tárgyak között bújt meg, amelyek az időszámításunk előtti első századtól az időszámítás szerinti első századig datálhatók.
A tisztviselők három mauzóleumot is azonosítottak itt, amelyek egy nagyobb temetkezési komplexum részei lehettek a Via Latinán, ami fontos ókori római útnak számított, és amely több mint kétezer éves.
Róma ismét a múlt fontos nyomait mutatta meg nekünk a teljes városi szövetében
– írták a Régészeti, Képzőművészeti és Tájképi Különleges Felügyelőség képviselői az Instagramon, amit a LiveScience online tudományos portál idéz.
A bejegyzés szerint a kutyafejű szobor mellett a helyszínen egy sértetlen kerámia temetkezési urnát is felfedeztek a régészek, amelyben csontok és egy fiatal férfi maradványai voltak, akit „a puszta földbe temettek".
Az egyik sírban az elszenesedett nyomok arra utalnak, hogy akkoriban tűz pusztíthatott a területen, ami miatt a római polgárok elhagyhatták a temetkezési komplexumot
– számolt be az ArtNews.
Míg a kutyaszobor olyan, faragott tárgyra hasonlít, amelyeket a lejtős sírok tetejére szereltek akkoriban a vízelvezető rendszer részeként, de hiányzik belőle a nyílás a víz elvezetésére. A Roma Today lap szerint ez a figura általában díszes volt.
A Via Latinát a Krisztus előtti negyedik században építették, és a római Porta Latinától délkeletre húzódott körülbelül 200 kilométeren keresztül, ami valószínűleg fontos katonai útként szolgált.
A szakemberek más temetkezési épületek és katakombák nyomait is feltárták a területen: ezek a nagyközönség számára is látogathatók.